A Kormány májusban benyújtotta a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) módosítását (T/4891), amely a Végrehajtói Kamara helyett létrehozná a végrehajtók szakmai és érdekképviseleti szerveként, köztestületi formában működő Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.
A törvényjavaslat célja nem titkoltan a Végrehajtói Kamara eddigi működésével kapcsolatos problémák orvoslása. A Kar az ügyvédi kamarákhoz hasonló feladat- és hatásköröket gyakorol a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtó-jelöltek tekintetében (névjegyzék vezetése, iroda engedélyezése, helyettesítési, szünetelési, fegyelmi kérdések stb.).
A jövőben végrehajtó-helyettes és csak jogi végzettségű, szakvizsgázott személy lehet (2018-tól ezen túl végrehajtói szakvizsgát is kell tenniük a jogi szakvizsga mellett). A végrehajtóknak legalább 30 millió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. A törvényszéki végrehajtók, végrehajtó-helyettesek mellett általánossá válik a Végrehajtói Iroda szervezeti keretében történő működés. A végrehajtók és helyetteseik, a jelöltek kötelesek részt venni a rendszeres képzéseken és továbbképzéseken.
A végrehajtói irodák alapítására, bejegyzésére, működésére a Vht. rendelkezésein túl a korlátolt felelősségű társaságokra irányadó Ptk-szabályokat kell alkalmazni.
A jelenleg működő, határozatlan időre kinevezett önálló bírósági végrehajtók szolgálata 7 év elteltével általános szabály szerint megszűnik. Súlyosabb fegyelmi ügy hiányában azonban lehetőségük lesz a szolgálatuk folyamatosságának megállapítását kérniük. Egyébként a jövőben a végrehajtói kinevezések 7 évre szólnak és pályázat útján történhetnek. A végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező önálló bírósági végrehajtóknak legkésőbb 2017. március 31-ig kell szakvizsgát tenniük.
