; ; ; ;

Mikor kell közbenső mérleget készíteni?

2016. július 27. Magyar Miklósné Zsuzsa

merleg.pngA 2015. évi beszámolónak leadási határideje 2016 . május 31.-én megtörtént. Még ebben a beszámolóban, ha a közgyűlés, a tagok tulajdonosok osztalék felvételéről döntöttek, akkor azt még lekönyveltük a 2015. évi zárlati tételként.

Ilyenkor ezt az osztalékot bármikor ki lehet fizetni. A 2016. évről beadott beszámolók már nem tartalmaznak az osztalék kifizetéséhez oszlopot. Ezért ha a közgyűlés nem szavaz az osztalék kifizetéséről, akkor már csak osztalék előlegről lehet döntést hozni.

Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy az osztalékelőleg döntését meg kell-e hogy előzze a közbenső mérleg készítése, vagy felhasználható-e hozzá az év végén leadott beszámoló?

Ezért a kérdést úgy kell feltenni, hogy az osztalékelőleg kifizetéséhez mindenképpen szükséges-e a közbenső mérleget készíteni, vagy felhasználható-e hozzá a hat hónapnál nem régebbi beszámoló?

Ennek a kérdéskörnek a tisztázásához szükségünk van a 2000. évi C. számviteli törvény ismeretére, valamint a kapcsolódó társaság jogi  szabályokat is ismernünk kell.

A 2000. évi számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezése:

21. § (1) Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni.

(2) A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

(5) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik.

(6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérleg-fordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

(7)125 A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Ebből megállapítható, hogy a (7) paragrafus akkor alkalmazható, ha más jogszabály kötelezően nem ír elő közbenső mérleg készítési kötelezettséget.

Most nézzük hozzá a társaság jogi szabályozását

2013. év V. törvény ( PTK) 3:186. § [Az osztalékelőleg]

(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

Mivel a jelenleg hatályos PTK rendelkezései osztalék előleg esetében pedig kötelezően előírják a közbenső mérleg készítési kötelezettséget, így a számviteli törvény 21 § (7) bekezdését alkalmazni nem lehet.

Tehát minden osztalékelőleghez közbenső mérleg készítési kötelezettség társul.

Ugyan a közbenső mérleget nem kell letétbe helyezni, de a cégbíróság kérésének megfelelően be kell tudni mutatni.

A közbenső mérleg készítési kötelezettségre pedig a számviteli törvény ugyanazt az előírásokat alkalmazza, mind az év végi beszámoló készítéshez, csak a könyveket nem kell lezárni, azt a folyamatos könyvelés keretében kell elvégezni. 

süti beállítások módosítása