; ; ; ;

Mikor jár végkielégítés a munkavállalónak?

2016. október 15. Horváth Józsefné Éva

A munkavállaló a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 77.§-a alapján végkielégítésre jogosult , ha a munkaviszony a következő jogcímeken szűnik meg:

  •  a munkáltató felmondása,
  •  a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint
  • megszűnik a munkaviszony, ha a 36. § (1) bekezdése szerint jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem e törvény hatálya alá tartozik. (munkáltató személyében bekövetkezett változás, gazdasági egység kikerül az Mt. hatálya alól)

Alkalmazni kell a végkielégítés szabályait akkor is, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogszerűen azonnali hatályú felmondással szünteti meg. A jogalkotó szándéka ezzel a szabályozással, hogy a munkavállalót – az azonnali hatályú felmondást megalapozó munkáltatói magatartás vagy intézkedés esetén – a végkielégítés tekintetében ne érje hátrány. 78.§ (3)

pillango_mani.jpg

Az Mt. a végkielégítéssel összefüggésben  két kivételt ismer, amikor a munkavállaló felmondása esetén is jár számára végkielégítés, ha

  • a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyát (lsd.Mt.78.§(3)), valamint
  • a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetét (Mt.40.§). 

A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén automatikusan, a törvény erejénél fogva nem jár végkielégítés, de azt semmi nem tiltja, hogy a munkaszerződésben erről megállapodjanak. Az Mt. erre vonatkozólag semmi tiltást nem tartalmaz, tehát erről a felek külön megállapodhatnak.

A végkielégítés  csak abban az esetben jár a munkavállalónak, ha az adott munkahelyen legalább 3 éve folyamatos munkaviszonyban áll, és a felmondás időpontjában is munkaviszonyban áll.

A végkielégítés mértékére a munkáltatónál folyamatosan eltöltött munkaviszony hossza az irányadó, melybe nem tartozik bele az olyan időtartam, mely során harminc napnál tovább nem kapott munkabért a munkavállaló. Ez alól természetesen kivételt képez a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozására, ápolására kivett fizetés nélküli szabadság. A munkáltatónál eltöltött idő alapján a következő összegek illetik meg a munkavállalót:

  • 3 év után egy havi
  • 5 év után két havi
  • 10 év után három havi
  • 15 év után 4 havi
  • 20 év után 5 havi
  • 25 év után 6 havi távolléti díjjal megegyező összeg.

148. § (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett
ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.

Ha a munkaviszony a törvényben meghatározott módon a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, az ún. védett korban” szűnik meg, a munkavállaló végkielégítése 1-3 havi távolléti díjnak megfelelő összeggel emelkedik. Az új Mt. az emelt végkielégítés mértékét sávosan határozza meg 1-3 havi távolléti díj között.

süti beállítások módosítása