2017. feb 15.

A munkaerő mobilitását segítő ösztönzők az Szja rendszerében

írta: Magyar Miklósné Zsuzsa
A munkaerő mobilitását segítő ösztönzők az Szja rendszerében

2017. január elsejétől az Szja törvény 1. számú melléklete egy új jogcímmel bővült, az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatással.

  mobile-home-.jpg

A szabályozás célja, hogy a hazai munkaerő mozgását segítsék, ill. jogi eszközökkel is támogassák a munkavállalók lakhatási problémáinak megoldását.

A mobilitási ösztönzök több jogszabályban is megtalálhatók, jelenleg azonban csak az Szja törvényben foglalt rendelkezésekkel foglalkozunk.

A törvényben újonnan megjelenő, mobilitási célú lakhatási támogatásnak nevezett támogatási forma is csak bizonyos feltételek teljesítése esetén nyújtható adómentesen, jelen cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, kik, meddig, mekkora összegben és milyen feltételek mellett jogosultak a támogatásban.

Talán a legfontosabb kérdés a témában, hogy kik részesülhetnek támogatásban és milyen feltételek mellett.  A munkáltató azokat a munkavállalókat részesítheti adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásban, akik az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

  • a munkáltatóval határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
  • a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re távolságra van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
  • a munkavállalónak a támogatás időpontjában és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda-és visszautazási ideje nem éri el a 3 órát, (1. sz. melléklet 9.7.2)
  • a munkáltató a munkavállalóval nem áll a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban. (1. sz. melléklet 9.7.5.)

Az adómentesség további feltétele, hogy ha több munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély jogosult ezen támogatás igénybevételére, úgy közülük csak az egyikük veheti igénybe, döntésük szerint.

A munkavállalónak a feltételekről a munkáltató felé nyilatkozatot kell tennie, amennyiben a munkavállaló valótlan tartalmú nyilatkozatot ad, vagy a munkavállaló elmulasztja a nyilatkozat megtételét, úgy adókötelezettséget kell megállapítani, méghozzá a munkaviszonyból származó jövedelmek szabályai szerint.

Az adómentesen adható támogatási összeg alapja a lakhatási támogatás havi értéke, mely az alábbiak szerint határozható meg:

  • a munkavállaló által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
  • a munkáltató által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
  • a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás esetén a szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.

Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitású lakhatási támogatás havi értékéből

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-a
  • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25%-a
  • az ezt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15%-a adható

A munkáltatónak az adott támogatással kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik, a támogatást követő adóév január 31-ig kell adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé, az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az adómentes támogatásban részesített munkavállalók nevét, adóazonosító jelét és a munkavállaló által bérelt lakás címét is.

 

Cikkünket hamarosan folytatjuk a témában, a társasági adó törvény rendelkezéseinek ismertetésével.

 

Szólj hozzá

jo tudni