2017. már 18.

A keresőtevékenység tiltása - 2. rész

írta: Széles Imre
A keresőtevékenység tiltása - 2. rész

A keresőtevékenység tiltása, illetve korlátozása a szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben 2.

CSED és GYED

gyes_gyet_2.jpg

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény alkalmazásában keresőtevékenységnek – az ugyanezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet 1. § (2) p) pontja értemében az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Tehát a biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyban történt munkavégzés esetére az alább részletezett tiltások nem vonatkoznak.

Így például, nincs akadálya az egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban történő tevékenységnek, ha az abból származó jövedelem alatt marad az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. § (1) g) pontjában meghatározott biztosítási kötelezettséghez szükséges összeghatárnak. Vagy, szabadon folytathat őstermelői tevékenységet a CSED-ben részesülő kismama, még abban az esetben is, amennyiben munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, hiszen ezek folyósítása alatt nem szünettel a munkaviszony megalapozta biztosítása, és így őstermelőként nem biztosított, tehát nem minősül keresőtevékenységet folytatónak.

A CSED melletti keresőtevékenység lehetőségét a jogszabály nem teszi lehetővé. Az Eb. tv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Ugyanakkor e szabály alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is – amennyiben a díj az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

A GYED vonatkozásában, már lényegesen megengedőbb a törvény. Az említett ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Egy apró kivétel azonban ez alól is van. A nem biztosítási jogon járó (tehát a „diplomás”) GYED esetében 42/E. szakaszának (4a) bekezdése megtiltja a keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. napot megelőzően. Ez a tilalom szintén nem vonatkozik a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységre.

És végül ejtsünk szót a táppénz folyósítása alatti keresőtevékenységről, amely értelemszerűen csak többes jogviszony esetén értelmezhető.

Az Eb. tv. 43. § (2) bekezdése értelmében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Tehát életszerű, hogy egy biztosított „A” jogviszonyában keresőképtelen, és táppénzben részesül, addig „B” jogviszonyában munkaképes. (Például, ha egy középiskolai tanár lábtöréssel keresőképtelen, attól még informatikai kft-jében otthonában személyesen képes munkát végezni.)

És ezt szabadon meg is teheti, hiszen nincs olyan jogszabályi előírás, amely tiltaná a táppénzfolyósítás alatti munkavégzést. Ugyanakkor be kell tartania az orvos utasításait és munkavégzése nem gátolhatja a gyógyulását.

 

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis