Diákként vállalkozni
Amennyiben egy diák munkavállaló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akkor rá adózási és társadalombiztosítási kötelezettségek szempontjából az általános szabályok vonatkoznak.
Két kivételt találunk ez alól: a diák szövetkezetben történő munkavégzést, illetve az egyéni és társas vállalkozói tevékenységet.
Noha ez utóbbi forma talán nem tipikus diákmunka, mégis sokan érintettek és a téma bemutatását ezzel kezdjük.
Az egyéni vállalkozáshoz betöltött 18. év szükséges, mivel az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. §-ának (2) bekezdése értelmében nem lehet egyéni vállalkozó, aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.
A gazdasági társaságok tagjai vonatkozásában már megengedőbb a törvény, a Ptk. 3:90. szakasza mindössze annyi megkötést tesz, hogy kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet. E szabály azonban nem zárja ki azonban a kiskorú személyek társas vállalkozói jogviszonyát.
Mezőgazdasági őstermelővé pedig – gazdálkodó család kiskorú tagjaként – 16 éves korától válhat valaki.
Ez utóbbiak társadalombiztosítási jogállását, illetve járulékfizetési kötelezettségét semmilyen formában sem érinti, tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk. Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében viszont nem biztosított a kiskorú mezőgazdasági őstermelő. Így tehát, ha egy 16 éves gyermek családi gazdaság tagjaként őstermelővé válik, 18 éves koráig ezen a címen nem terheli biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség. Ezt követően viszont – annak ellenére, hogy esetleg nappali tagozaton folytat tanulmányokat – az általános szabályok szerint terjed ki rá a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.
Az egyéni és társas vállalkozók biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége az életkornak, annál inkább a diák státusznak.
A Tbj. 31. § (4) bekezdés b) pontja értelmében amennyiben az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól. (A nem Magyarországon folytatott tanulmányok e tekintetben csak ez év januárjától vehetőek figyelembe.)
A külföldi tanulmányok igazolására
- külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek, míg
- a külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.
Az említett körbe tartozó egyéni és társas vállalkozók tehát csak a tényleges kivét vagy tényleges tagi jövedelem alapul vételével kötelezettek szociális hozzájárulási adó, járulék fizetésére.
Amennyiben EVÁS egyéni vállalkozóról van szó, az ő adó- járulékalapja az EVA alap 4 százaléka.
A tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a vállalkozó diák nem folytatja a tanulmányait, így havi minimum fizetésére kötelezett.
Említésre érdemes, hogy a jogalkotó megfeledkezett az alapfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulójáról. Pedig nem kizárt, hogy általános iskolás diák válik személyes közreműködése (pl. reklámfilm szerepelőjeként) révén társas vállalkozóvá. Amennyiben szó szerint értelmezzük a jogszabályt, bizony az e körbe tartozók havi minimum járulékfizetésre válhatnak kötelezetté. Esetükben a „békesség kedvéért” célszerűbb a tagsági jogviszonyban történő munkavégzés helyett más jogviszonyt (pl. megbízást) választani.
A mezőgazdasági őstermelőhöz hasonlóan, a bejelentett kisadózó esetében sincs jelentősége a diák státusznak, így pl. egy főiskolai hallgató kisadózó társas vállalkozóként főállásúnak minősül és havi 50 ezer forint KATA fizetésére kötelezett. E szabály várhatóan a jövő évtől módosul. Az idei évben ez legfeljebb úgy „játszható ki”, hogy az érintett egyéni vállalkozói jogviszonyt is létesít (ebben bevétel és kivét híján nincs közteher fizetési kötelezettség), ugyanakkor erre tekintettel máris nem főállású kisadózó.
