2017. júl 05.

A munkabérből történő letiltás szabályai - 2. rész

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
A munkabérből történő letiltás szabályai - 2. rész

Folytatjuk cikksorozatunkat, amely a munkabérből történő letiltás szabályaival foglalkozik, előző cikkünkben a letiltások általános szabályaival foglalkoztunk, most a munkabérből történő levonás alapjait vesszük sorra.

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi képezi a munkavállaló munkabéréből történő levonás alapját, vagyis mi az az összeg, amiből le lehet vonni és milyen sorrendben. munkaber_letiltas.jpg Az előzőekben feltett kérdésünkre a választ az 1944. évi LIII. törvény megfelelő szakasza fogja megadni, amely így rendelkezik:

61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad;

vagyis a végrehajtás kiterjed az alábbi jogcímeken kapott jövedelmekre:

  • jövedelemadó, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, valamint a munka-erőpiaci járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, illetve a béralap terhére kell kifizetni (munkabérösszeg),
  • betegszabadság idejére fizetett összeg,
  • végkielégítés,
  • jutalom, egyéb.

A nettó munkabérből levonható mérték két esetet tartalmaz:

Főszabály szerint:                              33 %,

Meghatározott esetekben:                 50 %.

A munkabér 33 vagy 50 %-át meghaladó is lehet a levonás, ha az azután fennmaradó rész meghaladja az öregségi nyugdíj (28.500,-) legalacsonyabb összegének ötszörösét (ez 2017-ben 142.500 Ft).

Ahogy a fentiekből is láthatjuk általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen azonban maximum 50%-ot lehet levonni a nettó munkabérből a 65. §. (2) bekezdése szerinti alábbi esetekben:

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Amennyiben a munkavállalót több letiltás is terheli, a jogszabály (bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, Vht. 165. §.) pontosan leírja a munkabérből történő levonás sorrendjét, mely az alábbiak szerint alakul:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) a büntető- és a büntetés végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorban hátrább álló követelést kielégíteni. Ha ugyanazon pont alá eső több követelés áll fenn, akkor az egymás közötti sorrendet az határozza meg, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől a sorrendtől eltérően elrendelheti, hogy az a)-e) pontokban meghatározott követelések közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

A munkáltatónak kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből.

A munkáltató kötelessége a jogszabály 75. -77. § értelmében, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról,

b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel.

 

Szólj hozzá

jo tudni