; ; ; ;

A követelésfoglalás legfontosabb szabályai

2017. szeptember 27. Dr. Magyar Zsuzsanna

Talán sokan már hallottak-olvastak róla, de lehet, hogy még kevesen találkoztak a NAV általi követelésfoglalással. E cikkünkben az adóhatósági követelésfoglalás legfontosabb szabályait foglaljuk össze.

egyszerusiti_kovetelesfoglalas.png

A követelésfoglalás, mint adóhatósági eljárás nem más lényegében, mint egy engedményezési eljárás, amelynek eredményeképp az engedményezőt (adóst) megillető követelés az engedményesre (végrehajtást kérőre) száll át.

Arról van szó tehát, hogy amennyiben egy gazdasági társaságnak, adó-vagy járuléktartozása áll fent, és az adóhatóság inkasszója (bankszámlára foganatosított végrehajtása) nem jár eredménnyel, úgy megkeresi azt az üzleti partnert, akivel szemben az adósnak követelése van, így ezt a követelést a partner már nem az adósnak, hanem a NAV-nak teljesíti. Az adós ezzel mintegy „engedményezi” a követelését az adóhivatal felé, így a fennálló tartozásai rendezésre kerülnek az engedményezett összeg erejéig.

A követelés lefoglalása nem automatikus, ez csupán egy jogosultság az adóhatóság számára. Amennyiben a NAV olyan információk birtokába kerül, amelyek szerint harmadik személynek (jellemzően az üzleti partnernek) az adóssal szemben már lejárt esedékességű, vagy a jövőben esedékessé váló, avagy időszakosan visszatérő tartozása áll fenn, a végrehajtó (NAV) a követelésfoglalás iratával értesíti a harmadik személyt (az üzleti partnert) arról, hogy az adós vele szemben fennálló követelését az adótartozás erejéig lefoglalta, egyidejűleg a kötelezettet nyilatkozattételre hívja fel. Ezen információk természetesen a bevallásokból egyértelműen a NAV birtokába kerülhetnek, így a végrehajtást foganatosító NAV a követelés érvényesítése érdekében könnyen eljárhat.

A követelésfoglalás jogszabályi alapjait a Végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv., illetve az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény teremti meg.

Talán a követelésfoglalás legfontosabb szabálya, hogy amennyiben az üzleti partner a követelésfoglalás iratait a NAV-tól kézhez vette, 8 napon belül nyilatkozattételi kötelezettsége áll fent, amely értelmében az alábbiakról köteles nyilatkozni (Vht. 111. §)

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

A nyilatkozattételt követően a partner az adós részére az adós által követelt/nyilvántartott összeget nem teljesítheti, ezt köteles a NAV által megadott végrehajtói letéti számlára teljesíteni.

A követelésfoglalás esetében is, amennyiben a nyilatkozatot tett adóalany a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a követelés megszűnését nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, úgy a partneren követelheti az adóhivatal a tartozás rendezését.

153/A. § (1) Ha az adóhatóság az adózóval szembeni végrehajtás során követelésfoglalást foganatosít, a 31/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére kötelezett, nyilatkozata szerint a végrehajtás alá vont adózótól számlát befogadó adóalany - ha az adóhatóságnak a Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét, annak teljesítése miatt nem ismeri el - köteles a követelés megszűnését az adóhatóság részére hitelt érdemlően igazolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás számla, a megfizetést igazoló bizonylatok, az adózók közötti beszámítás alkalmazásáról szóló dokumentumok, illetve ezen okiratok másolatának benyújtásával vagy más olyan módon történhet, amely a követelés megszűnését - a 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettségnek megfelelően - igazolja.

(3) Ha a 31/B. § (1) bekezdése alapján nyilatkozatot tett adóalany az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti vagy a Vht. 111. §-a szerinti nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság a 153. § szerint kötelezheti őt a követelés összege erejéig az adótartozás megfizetésére.

 

süti beállítások módosítása