A számviteli törvény 2013. január 1.-től megszüntette a lényeges hiba fogalmát, hiszen ennek az volt a metodikája, hogy ha egy jelentős összegű hiba a törvény értelmében lényeges is volt, akkor a módosított beszámolót ismételten közzé kellett tenni.
A társaságok esetében viszont 2013. január 1.-től megszűnt az a lehetőség, hogy a lényeges hibát tartalmazó beszámoló közzétételre kerüljön.
Így a 2000. évi C. Sztv. 3 §. (3). bekezdés 5. pontja hatályon kívül került.
A számviteli törvény 3 § (3) bek. 3. pontja csak a jelentős összegű hibát határozta meg.
jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;
2012. évi C. törvény a BTK: újradefiniálta a számviteli törvény által korábban megfogalmazott lényeges hiba fogalmát, és betette a gazdálkodást sértő bűncselekmények közé, mint a számvitel rendjének megsértése. Ez hatályba is lépett 2013. július 1-én.
403 §. (4). bek. alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Innen látható, hogy könyvelőként nem csak azzal kell foglalkozni, hogy a Sztv. szerint minden esetben a jelentős összegű hibát figyeljem, hanem oda kell figyelni, hogy a számviteli fegyelem megsértését a BTK. ide vonatkozó rendelkezései alapján ne kövessem el.
Az új megfogalmazás alapján már előfordulhat az hogy a számviteli törvény ugyan nem minősíti a hibát jelentősnek, viszont a BTK alapján egy lényeges hibát vétettem.
A későbbiekben folytatni fogjuk a jelentős összegű hiba számítását, valamint ennek középső oszlopba történő felvételét is be kívánjuk mutatni.
