Előző, közbeszerzési témájú bejegyzésünkben áttekintettük az ún. 5 ajánlattevős közbeszerzési eljárás (lásd a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban: Kbt. 115. §) alapvető szabályait.
Ennek lényege, hogy amennyiben építési beruházás a beszerzés tárgya és annak becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytathatja úgy is, hogy az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőt hív fel egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételre ajánlattételi felhívást megküldésével.
Az eljárás alkalmazása szempontjából sarkalatos kérdés, hogy az ajánlatkérő kiket, milyen gazdasági szereplőket hívhat fel ajánlattételre? A Kbt. 115. § (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: „Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlatkérő a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja.”
Az idézett bekezdés az ajánlattevők kiválasztása szempontjából több fontos szabályt is rögzít. Mindenek előtt az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy az eljárásban csak a beszerzés tárgyát teljesíteni képes gazdasági szereplők vegyenek részt. Azaz előzetesen, a közbeszerzési eljárás előkészítése során (akár piacfelmérés keretében) meg kell győződnie a szereplők szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságáról. Ennek részeként a szakmai megbízhatóságról is informálódni szükséges. Utóbbi alapját képezhetik a különböző nyilvános adatbázisok, így például a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartások is, azonban a megbízhatóságról információval szolgálhat az is, ha az ajánlatkérőnek az adott gazdasági szereplővel korábban már volt valamilyen kapcsolata, adott esetben szerződéses jogvitája.
Garanciális szabály, hogy a szereplők meghatározása során tekintettel kell lenni arra, hogy a kiválasztás diszkriminációmentes legyen, illetve az egyenlő bánásmód elvének szem előtt tartásával kell eljárni. A kkv-k helyzetbe hozását célzó előírás értelmében, ha mód van rá, a mikro-, kis- vagy középvállalkozások köréből kell az ajánlattevőket felhívni.
Előzőeken túl a jogszabályi szöveg tekintettel van arra is, hogy az ajánlatkérők – az eljárás adta keretek között – a lehető legmesszemenőbbekig biztosítsák a versenyt. Ennek jegyében került megfogalmazásra az az előírás, mely szerint az ajánlatkérőnek törekednie kell arra, hogy az ilyen típusú eljárásokba felkért ajánlattevők személyét változtassa. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Közbeszerzési Hatóságnak a Közbeszerzési Értesítő 2017 februárjában megjelent útmutatójára (KÉ 2017. évi 18. szám; 2017. február 10.), amely az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek a Kbt. által előírt változtatásához ad szempontokat. E szerint – amennyiben az a beszerzés tárgyára tekintettel lehetséges – el kell kerülni, hogy az egymást követő azonos vagy hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásokban az ajánlattételi felhívással érintett gazdasági szereplők köre teljesen megegyező legyen.
