Adóellenőrzés és jogkövetés
A 2018-ban hatályba lépett Adóigazgatási rendtartás (Air.) szabályozza az adóhatósági ellenőrzések legfontosabb fajtáit, az adóellenőrzést és a jogkövetési vizsgálatot. Ezen túlmenően azonban figyelemmel kell lennünk a 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendeletre, mely az eljárások részleteit tartalmazza.
Természetesen az ellenőrzések fő célja továbbra sem változott, az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja, hogy az adóalanyok a jogszabályban előírt adókötelezettségüket mennyiben teljesítették, történt-e mulasztás, vagy keletkezett-e adóhiány.
Jelenleg két fő ellenőrzési típust nevesít a jogszabály:
Air. 89. § [Az ellenőrzés fajtái]
(1) Az adóhatóság az ellenőrzés célját
- a) ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzéssel,
- b) egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálattal valósítja meg.
Ahogy a fenti rendelkezésből is látható, a fő irányvonal e tekintetben az, hogy a vizsgálat eredményez-e lezárt időszakot, vagy nem.
- Az adóellenőrzés adónként, időszakonként, költségvetési támogatásonként történhet, utólagos ellenőrzés keretében. Az esetleges adó visszaigénylést vagy költségvetési támogatást a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság.
Az adóellenőrzések lefolytatására nyitva álló határidők tekintetében is új határidőkkel találkozhatunk. Az adóellenőrzés határideje 90 nap (ez változatlan a korábbi szabályozáshoz képest), a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők esetében 120 nap, azonban az Air. –ben találkozhatunk egy 365 napos objektív határidővel. Ez azt jelenti, hogy az adóellenőrzés nem tarthat tovább egy évnél.
- Újdonságként jelenik meg az ún. jogkövetési vizsgálat, amely tartalmát tekintve azonban számos - a régi Art-ban nevesített - ellenőrzési típust is elegyít, például felfedezhető benne az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálat, az adatok gyűjtését célzó ellenőrzés, vagy a gazdasági események valódiságát ellenőrző vizsgálat egyes elemei is.
A jogkövetési vizsgálat NEM keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot, fő célja, hogy a gazdasági események ellenőrzése minél inkább a jelenben történjen, vagyis az események, nyilvántartások egyidejű vizsgálata, ellenőrzése, nyomon követése a legfőbb szándéka az adóhatóságnak.
E tekintetben az ellenőrzés határideje is jóval rövidebb, összesen 30 napban határozta meg a jogszabály.
Az előzőekben említett Kormányrendelet a jogkövetési vizsgálat tekintetében az alábbi részletszabályokkal rendelkezik:
91. § [Jogkövetési vizsgálat]
(1) Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is
- a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;
- b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;
- c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;
- d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
(2) Az adóhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében.
Amennyiben a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság hibát, hiányosságot, eltérést fedez fel, határozatban kötelezi az adózót a hibák megszüntetésére, vagy a hiányosságok pótlására, azonban lehetősége van arra is, hogy a határozatban mulasztási bírságot szabjon ki jogkövetkezményként.