; ; ; ;

Eltérő a releváns támogatási intenzitás mértéke az uniós és a nemzeti eljárásrend alkalmazása szempontjából

2015. április 20. Dr. Kothencz Éva

Az új, 2014-2020 közötti programozási időszak apropóján [lásd ehhez a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendeletet] indokoltnak tartjuk áttekinteni a kapott támogatás okán ajánlatkérővé váló szervezetekre vonatkozó szabályokat.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.; közbeszerzési törvény) a 4. § 21. pontjában adja meg az „Értelmező rendelkezések” körében a támogatás definícióját (azaz azt a fogalmat, amelyet a közbeszerzési törvény alkalmazása szempontjából támogatásnak kell tekinteni). E szerint támogatásnak minősül a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást.

kozbeszerzes_1.jpg

Hangsúlyozni szükséges, hogy az idézett támogatás-fogalomnak csak az egyébként ajánlatkérőnek nem minősülő szervezetek vonatkozásában van jelentősége. A Kbt. 6. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerinti ajánlatkérők ugyanis a fedezet származására való tekintet nélkül tartoznak a törvény alanyai körébe, azaz esetükben nincsen jelentősége az ajánlatkérői minőség szempontjából, hogy milyen forrásból valósítják meg beszerzéseiket.

A támogatás ténye miatt ajánlatkérővé váló szervezetek esetében a Kbt. eltérő szabályokat tartalmaz attól függően, hogy a beszerzés becsült értéke alapján uniós vagy nemzeti eljárást kell lefolytatni.

A Kbt. 6. §-a (1) bekezdés g) pontja értelmében az uniós eljárásrend tekintetében ajánlatkérő – a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében – az a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontjainak hatálya alá nem tartozó (tehát ajánlatkérőnek egyébként nem minősülő) szervezet is, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet többségi részben, közvetlenül támogatja.

A nemzeti eljárásrend tekintetében pedig ajánlatkérőnek minősül az a szervezet – az egyéni vállalkozó kivételével – amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet hetvenöt százalékot meghaladó részben, közvetlenül támogatja.

Az uniós és a nemzeti eljárásrend alkalmazását megalapozó körülmények szempontjából tehát az alapvető eltérés a támogatás intenzitásában van. Míg uniós eljárásrend alkalmazása esetén az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó összegű becsült értékű beszerzés ötven százalékát meghaladó arányú támogatási mérték alapozza meg a támogatott szervezet közbeszerzési törvény szerinti eljárási kötelezettségét, a nemzeti eljárásrendben a releváns támogatási mérték a hetvenöt százalék feletti támogatás.

Hangsúlyozni szükséges, hogy nem csak az uniós forrásból származó, hanem az ún. vegyes (vagy kizárólag hazai) finanszírozású támogatás mértékét is figyelembe kell venni a fenti arányok meghatározása során.

A Kbt. fentiekben idézett szabályai alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatását indokoló körülményeknek az adott gazdálkodó szervezet egy konkrétan meghatározott célra irányuló (köz)beszerzése tekintetében kell fennállnia.

süti beállítások módosítása