2015. ápr 28.

A határidő-számításról a Kúria jogegységi döntése kapcsán

írta: Dr. Rákosi Ferenc
A határidő-számításról a Kúria jogegységi döntése kapcsán

hatarido_szamitas.jpgA Kúria 2/2015. PJE jogegységi határozata (megjelent a Magyar Közlöny 2015. március 5-i számában) ismételten ráirányította a figyelmet a jogszabályokban rögzített határidő-számítás problémáira. Ha jogalkalmazóként nem vagyunk tisztában a határidők természetével, úgy megtörténhet, hogy keresetünket, beadványunkat elkésetten terjesztjük elő, és igazolási kérelmet sem terjeszthetünk elő, vagy pedig tudtunk nélkül lemondunk az elévülési időn belül még érvényesíthető követelésünkről.

A jogirodalom egyértelműen megkülönbözteti az anyagi jogi és az eljárásjogi határidőket. Anyagi jogi határidőt eljárási jogszabály is megállapíthat! Az anyagi joginak minősülő határidő elmulasztása jogvesztő vagy elévülési jellegű lehet. A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be, azaz ha a jogszabály nem tartalmaz ilyen rendelkezést a határidő-számítás vonatkozásában, akkor hibátlan kodifikáció esetén a határidő elmulasztása nem jogvesztő, a mulasztás kimenthető.

Az anyagi joginak minősülő, elévülési jellegű határidő elmulasztása esetén a Ptk.-nak az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályozása az irányadó. Ebből következően a határidő elévülését a bíróság hivatalból nem állapíthatja meg, és csak az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján lehet a határidő elmulasztásának tényét vizsgálni. Ez a jogi megoldás hosszú ideig fennálló kimentési lehetőséget biztosít valamely határidő elmulasztása miatt.

Anyagi jogi, elévülési jellegű határidő esetében a bírósági eljárást megindító beadványnak a határidő utolsó napján, a hivatali idő végéig a bíróságra meg kell érkeznie [Pp. 103. § (5) bekezdés]. Nem elegendő tehát, hogy beadványunkat, keresetünket a határidő utolsó napján postára adjuk…

Eljárásjogi határidők esetében az eljárást megindító beadvány vonatkozásában viszont alkalmazható a perbeli cselekményekre irányadó Pp.-beli rendelkezés, miszerint a határidő nem tekinthető elmulasztottnak, ha az azt benyújtó személy az iratot a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja [Pp. 105. § (4) bekezdés]. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén a Pp.-nek az igazolási kérelemre vonatkozó szabályai is alkalmazhatók.

A konkrét jogegységi ügyben a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felszámoló döntései elleni kifogásra a Cstv. 51.§(1) bekezdésében meghatározott 8 napos határidő anyagi jogi jellegűnek minősítése a felszámolási eljárás esetleges elhúzódása miatt súlyos sérelmet jelentene a hitelezőknek és általában nem szolgálja az adós érdekeit sem, az nem egyeztethető össze az eljárás nemperes jellegével, a szabályozás logikai rendjével. Erre és a már kifejtettekre tekintettel a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő a Kúria irányadó döntése szerint csak eljárásjogi határidőnek minősülhet, tehát a kifogás előterjesztésére vonatkozó eljárásjogi határidőt elmulasztó fél a Pp. 105–109. §-ai szerint igazolási kérelemmel élhet, és irányadók a határidők számítására vonatkozó rendelkezések is (Pp. 103–104. §).

Végül lehetséges az is, hogy a jogszabály kifejezetten maga határozza meg valamely cselekményre előírt határidő igazolásának lehetőségét, illetve módját. Ilyen rendelkezést tartalmaz – a korábbi szabályozástól eltérően - a fizetési meghagyásos eljárásról szóló hatályos törvény (2009. évi L. törvény 28. §-ának (4) bekezdése), amely szerint a fizetési meghagyás elleni ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló, a kézbesítéstől számított15 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani, amelyről az ügyben eljáró közjegyző dönt. Az igazolási kérelemről a közjegyző a Pp. szabályai szerint dönt.

Szólj hozzá

praktikum