2015. aug 22.

A számviteli törvény 2016. évi változások II. része

írta: Magyar Miklósné Zsuzsa
A számviteli törvény 2016. évi változások II. része

Ebben a részben az előző cikk folytatásaként foglalkozunk:
3./ Osztalék fizetésével kapcsolatos változások
4./ Speciális célú módosítások.

3./ Az osztalék fizetéssel kapcsolatos módosítások:
- a legjelentősebb változás, hogy az elfogadott megszavazott osztalék könyvelése nem visszamenőlegesen fog történni, hanem annak az évnek a könyvelési tétele lesz, amely évben a közgyűlés azt megszavazta. Az osztalékról szóló döntést a taggyűlés, közgyűlés a beszámoló elfogadásakor hozhat. Amennyiben osztalékról nem születik határozat, abban az esetben a továbbiakban már csak osztalék előlegről lehet döntést hozni.
- A kifizetésre vonatkozó korlátok érdemben nem változtak, de az értékelési tartalék szó elé került egy „ pozitív „ jelző. Ez csak azért lényeges, mert a negatív értékelési tartalék kedvezően hatna és értelmezhetetlen lenne az összefüggés.
- Az osztalékról szóló döntés meghozatalakor természetesen a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.
- A továbbiakban a maximálisan fizethető osztalék meghatározásakor ha egy vállalkozás eredménytartaléka negatív, azt csak az adózott eredménnyel lehet a későbbiekben ellentételezni.
- Abban az esetben, viszont, ha a vállalkozás rendelkezik pozitív tőketartalékkal, azt átvezetheti a negatív eredménytartalék ellentételezéséhez az üzleti év zárása előtt.
37. § (6) Az osztalék kifizetéséhez az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített
szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött
tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege
meghaladja a jegyzett tőke összegét.
- Az eredménykimutatás levezetésének változásából kitűnik, hogy kimarad az eredménytartalék igénybe vétele osztalékra sor, valamint a fizetendő osztalék sor is.
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
C. Adózás előtti eredmény (±A±B)
X. Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény (±C-X)

4./ Speciális célú módosítások


- Teljesen megváltozik az üzleti vagy cégérték kezelése. Abban az esetben, ha egy vállalkozás a másik vállalkozásban minősített ( többségi ) befolyást szerez cégvásárlás esetén, már nem lehet üzleti vagy cégértékként kimutatni.
- Abban az esetben, ha a vállalkozás könyveiben ilyen cégérték szerepel, azt a könyvek 2016. évi nyitásakor át kell vezetni a részesedések közé.
(3) Az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb;
2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;( MK. 97.szám.)
Az üzleti vagy cégérték esetében megszűnik a korlátlan ideig való elszámolhatósága. Az elszámolható értékcsökkenési leírása legalább 5 év, legfeljebb 10 év alatt kerülhet sor. Ez abban az esetben változtatható, ha megbízhatóan becsülhető a hasznos élettartam.
Az üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenés visszaírására nincs lehetőség.

Többet szeretne tudni? Jelentkezzen szakmai programunkra: Érdekel

Szólj hozzá

fontos es aktualis