2015. sze 09.

Az anyagi fedezet és a becsült érték egymáshoz való viszonya a közbeszerzési eljárásokban

írta: Kothencz Éva
Az anyagi fedezet és a becsült érték egymáshoz való viszonya a közbeszerzési eljárásokban

A közbeszerzési eljárások szempontjából mind az anyagi fedezet, mind a becsült érték lényeges fogalmak, érdemes ezért tisztázni e kategóriák tartalmát. Azzal együtt, hogy mindkettő egyfajta „pénzügyi jellegű” adat/érték, rendeltetésük és a közbeszerzési eljárásokban betöltött szerepük alapján egymással nem összetévesztendő, és nem egyenértékű fogalmakról van szó.

A becsült érték – amint azt az elnevezése is tükrözi – egy előzetes kalkuláción, becslésen alapuló adat, amelynek elsősorban a közbeszerzési eljárások előkésztése során van meghatározó szerepe, annak eldöntésekor, hogy az ajánlatkérőknek kell-e a közbeszerzési törvényt alkalmazniuk, illetve milyen eljárásrend szerint kell, hogy eljárjanak. Fogalmát a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a következők szerint adja meg: „11. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).”

Ehhez képest a fedezet (ennek fogalmát a Kbt. nem adja meg) egy számszakilag, az ajánlatkérő könyveiben kimutatható érték, amely a beszerzés forrását, anyagi fedezetét takarja, amelyből az ajánlatkérő a szerződés ellenértékét ki fogja fizetni.

A fedezetnek és a becsült értéknek szerepe van továbbá az ajánlatok bontási eljárása során is, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnek mind a becsült érték, mind az anyagi fedezet összegét ismertetnie kell az ajánlatok bontásának megkezdésekor [Kbt. 62. § (4) bek.]. Túl ezen a becsült érték – mint viszonyítása alap – szerephez jut az árajánlatok értékelése során is, ugyanis ehhez mérten kell az ajánlatkérőnek megállapítást tennie arra, hogy egy ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz-e [Kbt. 69. § (2) bek.].

Látható tehát, hogy mind a becsült érték, mind a fedezet többrétű funkcióval bír a közbeszerzési eljárás során, de mindkettőnek más a kiindulási alapja és a mögöttes tartalma. Azonos elvárás azonban, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás iratai között dokumentálnia kell a becsült érték meghatározására, illetve a fedezetre vonatkozó adatokat is.

Szólj hozzá

jo tudni