2015. sze 16.

Az aránytalanul alacsony ár indokolása, annak részletezettsége

írta: Kothencz Éva
Az aránytalanul alacsony ár indokolása, annak részletezettsége

Az ajánlati ár a közbeszerzési eljárások meghatározó eleme, minden esetben az értékelés kötelező része. A közpénzekkel való takarékos bánásmód elvárása mellett legalább ilyen fontos szempont a szerződések megadott ajánlati áron történő teljesíthetősége. Erre való figyelemmel is a szabályozásnak régóta részét képezi az aránytalanul alacsony ár vizsgálata.

money-891357_1280.jpgE körben az ajánlatkérőt terhelő kötelezettség, hogy írásban indokolást köteles kérni – a többi ajánlattevő egyidejű, írásbeli értesítése mellett – ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.; közbeszerzési törvény) 71. §-a szerint önállóan értékelésre kerül. A törvény rögzíti továbbá, hogy az ajánlattevő köteles az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról [Kbt. 69. § (3) bek.].

A Kbt. ugyan nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy a kiírók milyen részletezettséggel kötelesek az indokolás-kérésüket megfogalmazni, a joggyakorlat következetes e tekintetben: e szerint kizárólag az olyan tartalmú indokolás-kérés felel meg a Kbt. előírásainak, amely nem általánosságban kér magyarázatot az aránytalanul alacsony árra, hanem amelyben az ajánlatkérő konkrétan és pontosan megfogalmazza, hogy az árajánlat mely elemeire vár magyarázatot, illetve milyen szempontból tartja a megajánlott árat kirívóan alacsony mértékűnek. Kizárólag ez teszi ugyanis lehetővé, hogy az ajánlattevő érdemi magyarázattal szolgáljon és alátámassza ajánlata gazdasági ésszerűségét, teljesíthetőségét.

Jóllehet az ajánlattevők jól felfogott érdeke, hogy az árajánlattal kapcsolatos indokolásukat minél részletesebben, minden költségelemre, munkafolyamatra kiterjedően tegyék meg, előzőekből következőn csak akkor vannak abban a helyzetben, hogy áraikat megfelelően megindokolják, ha az ajánlatkérő egyértelműen megfogalmazza, hogy az ár milyen elemeit kifogásolja és meghatározza az indokolás megítélésénél figyelembe veendő vizsgálati szempontokat is.

Az ajánlatkérő kizárólag objektív alapú indokolást fogadhat el, melynek példálózó felsorolását adja a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése. Ilyennek minősül – többek között – az az indok, amely a gyártási folyamat gazdaságosságával, a teljesítés kivételesen kedvező körülményeivel vagy magával választott műszaki megoldással van kapcsolatban. Következetesen érvényesített szempont a gyakorlatban, hogy objektív alapú magyarázatként nem fogadható el, ha az ajánlattevő a közbeszerzési piacon szükséges referenciához jutási szándékával indokolja az aránytalanul alacsony árat. Ugyanakkor a gazdasági ésszerűséget megerősítő, alátámasztó érv lehet, ha az érintett ajánlattevő igazolni tudja, hogy a piacon van olyan szállító, aki a szóban forgó terméket/szolgáltatást alacsonyabb áron nyújtja.
A témáról bővebben, illetve további gyakorlati jogalkalmazási kérdésekről 2015. szeptember 29-i rendezvényünkön tájékozódhat.

Szólj hozzá

praktikum