Két rendelet született a számla és nyugta adóigazgatási azonosításról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről a23/2014. ( VI.30.) NGM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló 2/2015. ( II.3.) NGM rendelet.
E rendelet értelmében az adózó által használt számlázó programnak meg kell hogy feleljen az alábbiaknak.
Minden 2016.-ban használt számlázó programnak rendelkezni kell egy a programba beépített olyan funkcióval, amely képes adatexportra.
E funkció elindításával az adóhatóság számára adatot tud szolgáltatni:
* a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve
* a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.
Az új jogszabályi rendelkezések alapján 2016. január 1-től a számlázó programban biztosítani kell, hogy a NAV egy önálló, de a programba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz.
A számlázó programoknak ezt akkor is kell biztosítani kell, ha a vállalkozás a számlákat papír alapon, és nem elektronikusan őrzi az elévülési idő végéig.
A megjelent kormányrendeletek alapján amennyiben az adózó időben nem tud a fejlesztésnek eleget tenni, akkor az ART szabályainak megfelelően mulasztási birságra számíthat.
Mulasztási birságra számíthat az a vállalkozó is, aki az adatszolgáltatási kötelezettség megsértésére, vagy az adatszolgáltatás esetén az adóellenőrzést akadályoztatja.
„Adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben.”
Ez az adatexport még nem jelent folyamatos adatszolgáltatást, mint az online pénztárgépeknél, hiszen csak a NAV felkérésére kell az adatot szolgáltatni.
Amennyiben az adóhivatal rendszere alkalmas lesz a folyamatos adatszolgáltatáshoz, abban az esetben a vállalkozások a számla kibocsátásával az adatszolgáltatása is megvalósul.
Amennyiben ez bevezetésre kerül, akkor két nagy kérdés is felmerül.
* Mit kezd majd az adóhivatal ezzel a nagy mennyiségű adathalmazzal
* mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, akik nem rendelkeznek számítógépes programokkal, és papír alapon állítják ki a számlájukat.
Figyelembe kell venni ennek bevezetése esetén, hogy mennyi idő áll a vállalkozások rendelkezésére a felkészüléshez.
