A Kormány benyújtotta a Polgári Perrendtartás (Pp.) módosításáról szóló törvényjavaslatot. A közepes terjedelmű módosítás elsődleges indoka a polgári pereket és nem peres eljárásokat érintő kötelező, illetve választható elektronikus kapcsolattartás rendszerének továbbfejlesztése, a szabályok pontosítása.
Az ellentmondás esetén perré alakuló fizetési meghagyások esetében az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogosultak, illetve az elektronikus utat önként választó kötelezettek között a per is az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint fog lezajlani.
Fő szabályként 2016. január 1-jétől a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a képviselő részére a bíróság is elektronikusan kézbesít. Ha a gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be;
Ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére
A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel eljár el – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik
A bíróság a keresetlevelet az alperesnek papír alapon kézbesíti. A keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg a bíróság felhívja az alperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.
Az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alól kivételt jelent, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitássá válik.
A közigazgatási szervek, hatóságok felé a bíróságok hivatalos iratait kizárólag elektronikus úton lehet kézbesíttetni.
A közigazgatási perekben és a birtokvédelmi ügyekben az elektronikus kapcsolattartásra köteles gazdálkodó szervek (jogi képviselővel eljáró magánszemélyek) esetében a keresetlevelet elektronikusan kell benyújtani az első fokon eljárt közigazgatási szervnél (jegyzőnél), míg egyéb esetekben az első fokon eljáró közigazgatási szerv vagy a jegyző gondoskodik az iratok digitalizálásáról.
A törvényjavaslat – a büntető eljárásban kialakított megoldásokhoz hasonlóan – a polgári perekben is megteremti a bíróságok által lefolytatható ún. távmeghallgatás, azaz a fél, a tanú, a szakértő zártkörű távközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét és kialakítja az ezekre vonatkozó sajátos szabályokat.
A jelzett módosításokat, elfogadásuk esetén, – fő szabályként – a 2016. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
