2016. feb 20.

Adok-veszek a neten - adózzak is?!

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Adok-veszek a neten - adózzak is?!

Fellélegezhetnek a vaterások - visszamenőleges hatállyal alaptörvény ellenes az üzletszerű ingóértékesítésről hozott jogegységi határozat

shopping-cart-728430_640.png

  Az Alkotmánybíróság a közzétételére visszaható hatállyal megsemmisítette az üzletszerű ingóértékesítések tárgyában a Kúria által elfogadott 3/2013. közigazgatási-munkaügyi jogegységi döntést, és elrendelte a megsemmisített döntés alapján hozott büntető ítéletek felülvizsgálatát.

  Az adóhatóság a 2012. január 1-jét megelőzően, jellemzően 2004-2008. között, az internetes kereskedelem ugrásszerű elterjedésének időszakában számos ellenőrzést folytatott számos internetes kereskedelmet folytató magánszemélynél. Egy ilyen ellenőrzés vezetett a jogegységi döntéssel érintett elsőfokú ítélethez, amelynek tényállása szerint a vádlott saját nevében – és más, általa felkért személyek nevében – fémhulladék értékesítést folytatott a 2008 és 2011 közötti években anélkül, hogy tevékenysége után adót fizetett volna, így a költségvetést áfa, szja, eho adónemekben mindösszesen több tízmilliós vagyoni hátrány érte. A vádlott az eljárás során arra hivatkozott, hogy személyenként 800 000 forint értékhatárig adómentesen lehet fémkereskedelmi tevékenységet folytatni. Az adóhatóság az akkori Szja. törvény 58. § (8) bekezdése alkalmazásával nem az ingóvagyontárgy értékesítésére vonatkozó adószabályokat alkalmazta, hanem –az átruházás üzletszerűsége miatt –az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Ennek következményeképpen nem csak személyi jövedelemadó hiányt, hanem általános forgalmi adó hiányt és az egészségügyi hozzájárulás hiányát is megállapította. Az akkori Szja tv. 58. §-ának (8) bekezdése az „üzletszerű elkövetéshez” egy külön feltételt is támasztott, mely szerint akkor üzletszerű az átruházás, „ha ellenérték fejében történik és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik”. Kérdéses volt azonban, hogy mi van azokban az esetekben, ha a rendszeresen értékesítő az előírások ellenére nem jelentkezett be az áfatörvény hatálya alá, és így alanyi mentességet sem választhatott.

  A jogalkalmazó bíróságok ítélkezésére nézve kötelező, most megsemmisített jogegységi döntés erre az esetre kimondta, hogy a 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell – az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint – személyi jövedelemadót fizetni, ha az áfa alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta, és így az áfa levonási joga nem nyílt meg, noha ilyen rendelkezést az Szja-törvény nem tartalmazott. A jogegységi döntés fő indoka az volt, hogy nem lehet a törvényt úgy értelmezni, hogy jobban járjon az, aki szabálytalanul nem jelentkezik be az áfatörvény hatálya alá, mint az, aki jogkövető módon azt megtette.

  Az AB a Kúria jogegységi tanácsának a jogalkotó mulasztásának pótlására történő igyekezetét nem honorálta. Megállapította, hogy a legfelsőbb bírói fórum túlterjeszkedett alkotmányos hatáskörén, és az Szja-törvény ilyen értelmezésével elvonta a törvényalkotó szerv hatáskörét. Miután számos büntetőítélet is született a megsemmisített döntés nyomán, az AB – kivételesen – visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a döntést, egyúttal elrendelte a jogegységi döntés nyomán született büntető ítéletek megsemmisítését.

  Az ügynek azonban lehetnek más következményei is, ugyanis valószínűleg jelentős számú olyan kárvallott is lehet, aki ellen nem született büntetőjogi elmarasztalás, de az adóhatóság vagy a közigazgatási bíróság jelentős adóhiány és adóbírságot állapított meg. Ezekben az esetekben ugyancsak érdemi felülvizsgálatra kerülhet sor.

Szólj hozzá

jo tudni