2016. okt 26.

Pénzügyi alkalmasság igazolása árbevételi adatokkal

írta: Dr. Kothencz Éva
Pénzügyi alkalmasság igazolása árbevételi adatokkal

money-837376_640.jpgPénzügyi alkalmassági árbevételi adatokkal történő igazolása
közbeszerzési eljárásban

 

Egy közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy azt a szerződés teljesítésére alkalmas, megfelelő pénzügyi és szakmai háttérrel rendelkező cég végezze. Ezt biztosítandó, az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásokban – főszabály szerint – vizsgálniuk kell a gazdasági szereplők alkalmasságát. Az alkalmassági követelmények vonatkozhatnak a gazdasági szereplők (1) gazdasági, pénzügyi helyzetére, (2) műszaki és szakmai alkalmasságára, illetve (3) valamilyen nyilvántartásban szereplésre, engedéllyel, jogosítvánnyal, szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre.  

            Változást jelent, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt., új Kbt.) rendelkezései értelmében, a 2015. november 1-je után megkezdett eljárásokban az ajánlatkérők – a korábbi szabályozástól eltérően – már nem kötelesek a gazdasági szereplők pénzügyi, gazdasági alkalmasságára vonatkozó előírást tenni. Ezzel együtt az ajánlatkérők jellemzően továbbra is élnek a pénzügyi alkalmasság vizsgálatának lehetőségével.

            Amennyiben az ajánlatkérők vizsgálni kívánják a gazdasági szereplők pénzügyi, gazdasági helyzetét, a felhívható igazolási módokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30). Korm. rendelet (a továbbiakban: Akr.) 19. § (1) bekezdése alapján kell meghatározniuk. E szerint a pénzügyi alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak [Akr. 19. § (1) bek. c) pont].

            Az Akr. hivatkozott rendelkezése tehát lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő – döntése szerint – vizsgálja a gazdasági szereplő teljes árbevételét és /vagy a közbeszerzés tárgya szerin  ti árbevételét az előző három évre visszamenőleg. Ugyanakkor a Kbt. új előírásai normatív korlátokat határoznak meg az árbevételre vonatkozó elírások tekintetében a kiírók számára annak érdekében, hogy gátat szabjanak a túlzott pénzügyi alkalmassági előírásoknak. Ezen előírások lényege, hogy korlátozzák a megkövetelhető árbevételi minimum-előírásokat.  E szerint az ajánlatkérő az árbevételre vonatkozó alkalmassági minimumkövetelményt legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékig írhat elő [Kbt. 65. § (5) bek. második fordulata]. A Kbt. e helyen rögzíti azt is, hogy “az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.”

            Előzőek azt is jelentik, hogy amennyiben a gazdasági szereplő rendelkezik az adott beszerzés értékének megfelelő általános árbevételi adattal, nem nyilvánítható alkalmatlannak annak ellenére sem, hogy nem rendelkezik az előírt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétellel.

Szólj hozzá