2016. nov 09.

Nők kedvezményes nyugdíja – buktatókkal

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Nők kedvezményes nyugdíja – buktatókkal

Kérdés:

Évtizedek óta közalkalmazotti jogviszonyban állok. A rám irányadó nyugdíjkorhatár szerint 2017-ben részesülhetnék öregségi nyugdíjban.

Mivel a munkáltatóm által is ellenőrzött adatok szerint 40 évet meghaladó szolgálati idővel rendelkezem, élni kívántam a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségével, így kezdeményeztem közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését.

A munkáltatóm a kezdeményezéssel egyetértett, felmentéssel megszüntette a jogviszonyomat. A felmentési okiratom indoklásában szerepelt, hogy mivel nyugdíjjogosultságot szereztem, erre tekintettel, a munkavállaló kezdeményezésére a jogviszonyt a tervezett nyugdíjba menetel időpontjában a munkáltató megszünteti. A munkavégzés alól felmentettek, a járandóságaim elszámolása rendben megtörtént. Álláshelyemet a volt munkáltatóm betöltötte.

A felmentési időm lejártakor valósággal hideg zuhanyként ért az illetékes kormányhivatal határozata, amely szerint nem vagyok jogosult a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára,  mivel a jogosultság megállapításához szükséges 40 évi szolgálati időn belül nem rendelkezem 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett szolgálati idővel a Tb. törvény (1997. évi LXXXI. törvény )18.§ (2a), (2b)-(2d) bek.) alapján. A határozat birtokában a volt munkáltatómhoz fordultam, és kértem a jogviszonyom helyreállítását. Önök szerint kötelezhető-e a volt munkáltatóm az újbóli foglalkoztatásomra, különösen akkor, ha már alkalmazott valakit a helyemre?

noi_cipo.jpg

Válasz:

Az ügy munkajogi és társadalombiztosítási szempontból is rendkívül tanulságos. Az előadottakból egyértelmű, hogy a munkáltató a munkavállaló által közölt adatok alapján ellenőrizte, hogy a munkavállaló rendelkezik-e 40 évnyi szolgálati idővel, azonban sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem számolt azzal, hogy a nők kedvezményes nyugdíjjogosultságának kiszámítása szempontjából – a 40 éves szolgálati idő kiszámítására vonatkozó előírásoktól eltérően – egyes, egyébként tb-szempontból jogszerzőnek minősülő időszakok – nem számíthatók bele a törvény által megkövetelt, 32 éves „kereső tevékenység” körébe. Jellemzően ilyen időszakok a gyermek gondozás céljából igénybe fizetés nélküli szabadságok (szülési szabadság, GYES, GYED stb.) időtartama. A hiba elkerülhető lett volna, ha a munkáltató még a felmentést megelőzően bekéri a kormányhivatal igazolását vagy határozatát arra vonatkozóan, hogy a munkavállalója ténylegesen rendelkezik-e 40 évi szolgálati idővel, és azon belül folytatott-e legalább 32 évig kereső vagy azzal azonosnak minősülő tevékenységet. Mivel társadalombiztosítási szempontból a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása az általánoshoz képest bonyolultabb szabályok szerint történik, a kormányhivatal igazolásának előzetes beszerzésétől nem lehetett volna eltekinteni.

Munkajogi szempontból megállapíthatjuk, hogy a felmentés kezdeményezésekor, illetve a felmentéskor (és annak tudomásulvételekor) mind a munkáltató, mind a munkavállaló abban a közös tévedésben volt, hogy a munkavállaló a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó jogosultságot szerzett. A kormányhivatal elutasító határozatáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (a késedelem kimenthető!) a munkavállaló e közös tévedésre hivatkozva a felmentésének kezdeményezését tartalmazó jognyilatkozatát és a felmentését – az általános, tehát nemcsak a közalkalmazottakra irányadó –  munkajogi szabályok szerint – sikeresen megtámadhatja. Ráadásul az említettek szerint a tévedést részben a munkáltató okozta azzal, hogy a törvényi előírások szerint előbb döntött a munkavállaló felmentéséről, mint ahogy rendelkezésére álltak volna a nyugdíjjogosultságra vonatkozó, megbízható adatok. A megtámadás sikeressége esetén – amiről végső fokon a munkaügyi bíróság dönt – a felmentés kezdeményezése, illetve a felmentés érvénytelenné válik, azokhoz joghatás nem fűződhet, azaz a munkavállaló közalkalmazotti munkaviszonya helyreáll. A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy mi történjen az eredeti munkavállaló álláshelyére időközben felvett munkavállaló jogviszonyával.  

 

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes