2016. nov 19.

Azonos tulajdonosi körbe tartozó szereplők részvétele

írta: Dr. Kothencz Éva
Azonos tulajdonosi körbe tartozó szereplők részvétele

Tiltja-e a Kbt., hogy egymással valamilyen tulajdonosi kapcsolatban lévő gazdasági társaságok induljanak ugyanabban a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként?

kozbesz_verseny.jpg

            A közbeszerzési szabályozás egyik központi eleme a verseny tisztaságának a biztosítása. Ennek érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt., új Kbt.) rendelkezései több szinten is tartalmaznak erre vonatkozó előírásokat. Túl azon, hogy a Kbt. az alapelvek körében rögzíti: a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát [Kbt. 2. § (1) bek.], a jogalkotó a tételes jogi rendelkezések szintjén is több helyütt épített be a verseny tisztaságát érvényre juttató előírásokat. Az egyik ilyen, a kérdés szempontjából releváns rendelkezés-sor a Kbt. 36. §-ában kapott helyett.

Az ún. többes megjelenést tiltó szabályok lényege, hogy tilalmazzák ugyanazon gazdasági szereplőnek egy adott közbeszerzési eljáráson belül több formában/minőségben való részvételét. E szerint: „36. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.

Látható, hogy az idézett előírások nem térnek ki arra a helyzetre, amikor az egymással valamilyen (jellemzően tulajdonosi) összefonódásban álló cégek vesznek részt ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, így az főszabály szerint nem tilos. Megjegyezzük, ez a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokat szabályozó rendelkezéseivel sem lenne összhangban. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a fentiekben hivatkozott, a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdésében tiltott formákon túl is fennálljon olyan kapcsolat, jogviszony az egyes ajánlattevők között, amely egy konkrét közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságának a sérelmét eredményezi. Konkrét előírás, illetve tiltó rendelkezés hiányában a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül eső kapcsolat miatt azonban az alapelvi sérelem megállapításához az szükséges, hogy az adott esetben kétséget kizáróan megállapítható legyen a verseny tisztaságának sérelme.

A teljesség igényével jegyezzük meg, hogy az előzőektől eltérő, egyben szigorúbb jogi megítélés alá esik az a helyzet, amikor az ajánlatkérő az ún. 4 ajánlat-tevős, közvetlen felhívással induló (előzetes meghirdetés nélküli) eljárásban hív fel ajánlattételre olyan gazdasági szereplőket, akik között valamilyen összefonódás, tulajdonosi kapcsolat áll fenn. Mivel az ilyen eljárásokban eleve korlátozottan érvényesül a verseny, így az ajánlatkérő felelőssége, hogy olyan szereplőket hívjon fel, akik tekintetében – tulajdonosi kapcsolódás okán – nem áll fenn az összejátszás, az egyeztetett magatartás lehetősége.

 

Szólj hozzá

jo tudni