2016. dec 21.

A kisadózók társadalombiztosítási jogállásáról (1. rész)

írta: Széles Imre
A kisadózók társadalombiztosítási jogállásáról (1. rész)

Ez év június 16-ától két további személyi körrel bővült az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítottak köre, az állami projektértékelői jogviszonyban álló személlyel, illetve a főállású kisadózóval.

szemelyi_kor.jpg

Ez utóbbi módosítás a főállású kisadózók társadalombiztosítási jogállását érdemben nem befolyásolja, hiszen a kisadózókról szóló 2012. évi CXVII. (Kat.tv.) törvény értelmében eddigi is biztosítottak – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak – voltak, mindössze annyi történt, hogy immár ezt a Tbj. is megerősíti.

Ez utóbbi tény azonban több jogszabály alkalmazása során nem mellékes, hiszen nem egy előírás a Tbj. szerinti biztosításhoz kötődik. Így például: a kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló törvény alkalmazásában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban végzett tevékenység minősül keresőtevékenységnek, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B szakasza szerint a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy esetében a kereseti korlát meghatározásánál (a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jövedelem mellett) csak a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni.

Ilyen vonatkozásban tehát fontos megerősítés, hogy a főállású kisadózás Tbj. szerint is biztosítási jogviszony, még akkor is, ha az erre vonatkozó részletes szabályokat továbbra is a Kata törvényben találjuk.

Így például a Kata.tv. 10. §. (1) bekezdése értelmében a főállású kisadózóra e jogállásának tartama alatt terjed ki a biztosítás.

Ugyanezen szakasz (1a) bekezdése értelmében, ha az egyéni vállalkozó kisadózó szünetelteti a tevékenységét, biztosítása csak abban a hónapban szünetel, amely hónapra utána az adót nem kell megfizetnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a tevékenységét, akkor június 1-jétől szünetel csak a biztosítása, hiszen május hónapban még teljes összegű KATA terheli.

Ahogy utaltunk rá a főállású kisadózó teljes körű biztosított, ám ez a havi 50 ezer forintos KATA esetén a pénzbeli ellátások vonatkozásában mindössze 81.300 forintos ellátási alapot jelent, ami ráadásul a szolgálati idő számbavételénél arányos szolgálati idő számítását teszi szükségessé a Tny. 39. §-a szerint.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy az arányos szolgálati idő egyébként csak a nyugellátás összegét érinti, a nyugdíj jogosultsághoz szükséges 20 év vagy a nők kedvezményes nyugdíjához meghatározott 40 év jogosultsági idő vonatkozásában semmilyen hátrányt sem jelent!)

Az ellátási alap a havi 75 ezer forintos KATA önkéntes választásával „korrigálható”, egészesen pontosan havi 136.250 forintra. A magasabb összegű KATA fizetésére vonatkozó nyilatkozatot évközben bármikor meg lehet tenni, illetve vissza lehet vonni.

A nem főállású kisadózó (akire a biztosítás nem terjed ki) az általa fizetendő 25 ezer forintos KATÁ-ért cserében ugyanakkor semmilyen ellátásra sem számíthat, tehát még annyira sem, mint a baleseti ellátásra és félszázalékos nyugdíjnövelésre jogosult kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó.

 

Szólj hozzá

jo tudni