A tavalyi évben keresőtevékenységet folytatott nyugdíjasoknak nem kell igényelniük az ezzel összefüggő félszázalékos nyugdíjnövelésüket, ugyanis az idei évtől az hivatalból kerül megállapításra.
Ugyanakkor ellátásra való jogosultság, illetve a növelés kiszámítására vonatkozó szabályok érdemben nem változtak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. szakasza értelmében nyugdíjnövelésére az jogosult, aki sajátjogú nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatott és ebből nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme keletkezett. A növelés összege megegyezik a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százalékával. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Meglehetősen hosszú „megtérülésről” beszélhetünk tehát, hiszen lényegében 20 év alatt „kapja vissza” az öregségi nyugdíjas a tőle levont vagy általa befizetett nyugdíjjárulékot.
A nyugdíjnövelést csak a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek után várhatunk. Így az összeg kiszámítása során nem kerül figyelembe vételre például a cafetéria juttatás és semmilyen más olyan jövedelem, ami után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, többek között a szerzői díj vagy jövedelempótló kártérítés vagy osztalék.
Nem jogosult emelésre a nyugdíjas őstermelő és kisadózó (mert nem biztosítottak), valamint az EKHO szerinti adózást választó, mert az EKHO nem visel nyugdíjjárulék terhet.
Az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az EVA alap 4 százaléka után köteles nyugdíjjárulékot fizetni, így számára ez az összeg szolgál a növelés alapjául.
A jogszabály szerint a növelés továbbra is a jövedelem megszerzését követő naptári év első napjától illeti meg majd a nyugdíjast, de ennek megállapítására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyos időre van szüksége, így
- az adott év szeptember 30-áig kell döntést hoznia, ha a nyugellátásban részesülőnek kizárólag az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) a) pontja szerinti (tehát munkaviszonyból, vagy a Tbj. alkalmazásában ezzel egy tekintet alá tartozó jogviszonyból) származott jövedelme, illetve,
- október 31-ig, ha más jogviszonyból (is) származó jövedelmet is számba kell venni.
A nyugdíjnövelést nem csak a múlt év tekintetében, hanem – akik valamilyen okból eddig még nem igényelték – a korábbi időszakok vonatkozásában is megállapítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv.
A Tny. 102/A §-a értelmében a nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, attól az időponttól kezdődően kell kiszámítani, amelytől kezdődően az a jogosultat a nyugdíjnövelés iránti kérelem legkorábbi benyújtása esetén megillette volna. A nyugdíjnövelést és annak visszamenőlegesen járó összegét a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell folyósítani.
Abban az esetben pedig, ha az azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett korábban szerzett nyugdíjnövelés jogosultja már nem minősül öregségi nyugdíjasnak (mert például korhatár előtti ellátássá alakul), a megállapított nyugdíjnövelést az öregségi nyugdíj folyósításának újbóli időpontjától kezdődően kell - a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben - folyósítani.
És végül említjük meg, ha a 2016. január 1-jét megelőző időszakban nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, az emelést a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban kérelemre lehet megállapítani.
