2017. ápr 12.

Munkajogi fogalomtár 6.

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Munkajogi fogalomtár 6.

A munkavállaló kártérítési felelőssége

fogalomtar.jpg

Vétkes kötelezettségszegés miatti felelősség

A munkavállaló - általános esetben - vétkessége esetén felelős a munkajogi kötelezettségének megszegésével a munkáltatónak okozott kárért. A szándékos (illetve az új Mt. alapján a szándékos mellett a súlyosan gondatlan) károkozás esetén a munkavállaló felelőssége korlátlan, egyéb esetekben a munkavállaló legfeljebb négyhavi távolléti díjával felel. A vétkesség a szándékos, illetve gondatlan károkozás esetén túl akkor is fennáll, ha a munkavállaló a károkozás során nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható. Az általános elvárhatóság mércéjét esetenként a bírói mérlegelés alakítja ki. A kötelezettségszegés tényét, a károkozó magatartás és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggést, a kár mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania. A károkozáskor előre nem látható, a munkáltató vétkes közrehatása vagy kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása miatti károkat azonban nem kell megtéríteni. E körülmények fennállását a munkavállalónak kell bizonyítania. A munkavállaló munkajogi felelősségének általános esete körébe sorolható pl. a technológiai utasítások be nem tartásából, figyelmetlenségből, hanyagságból okozott károk, amelyek során más munkavállalók, a munkáltató eszközei, értékei károsodnak, termeléskiesés, vagy egyéb vagyoni hátrány következik be.

Megőrzési felelősség

Az előzőekben vázolt általános esettől eltérően a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel a jegyzék, elismervény alapján visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dologban (pl. gépjármű, szerszám, telefon, egyéb informatikai eszköz) bekövetkezett hiány esetén, amennyiben az átvett dolgot állandóan őrizetben tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Amennyiben pl. a személyes használatra kapott, értékes mobiltelefont elveszítjük, és a munkáltatónk az írásbeli átvételt és a kizárólagos használatot (őrzést, kezelést) igazolni tudja, az esetleg több százezer forint összegű hiányért korlátlanul felelünk, azaz a teljes kárt meg kell térítenünk. Egyes munkakörök (pl. pénztáros, pénzkezelő, értékkezelő) betöltése esetén még súlyosabb a felelősség, mivel az átvett, kezelt pénzösszeg, más értéktárgy (pl. részvények, egyéb értékpapírok) hiánya esetén írásbeli jegyzékre, elismervényre sincs szükség. A fokozott felelősség tükröződik az ilyen munkakört betöltő pénztárosok, értékkezelők átlagosnál magasabb bérszínvonalában.

Amennyiben a megőrzésre átvett dolog csupán megrongálódott, a munkavállaló csak vétkessége esetén felelős (neki kell azonban bizonyítania, hogy úgy járt el a dolog kezelésével, használatával kapcsolatban, ahogy az általában elvárható).

Leltárfelelősség

Az előzőekben vázoltaktól eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak az értékesítésre, forgalmazásra, kezelésre szabályszerűen átadott, átvett dolgokban (a leltárkészletben) ismeretlen okból bekövetkezett (a megengedett mértékű, ún. forgalmazási veszteséget meghaladó) hiányra (leltárhiány). Amennyiben a hiány oka ismert (pl. elemi csapás, betörés, nyilvántartási probléma), leltárhiányról nem beszélhetünk. A leltárhiány miatti felelősség a közhiedelemtől eltérően egyáltalán nem korlátozódik a kereskedelemi és logisztikai szektorra. Bármelyik munkahelyen előfordulhat, ahol munkáltatói eszközöket (pl. alapanyagok, félkész- és késztermékek, egyéb készletek, informatikai eszközök, járművek, irodai eszközök, irodabútorzat, vagy akár protokoll ajándékraktár) rendszeresen kezelnek.

Mivel a munkavállaló leltárfelelőssége az előzőekben említett vétkessége hiányában is fennáll, az Mt. a felelősség érvényesíthetőségét szigorú feltételekhez köti (írásbeli leltárfelelősségi megállapodás, a leltárkészlet szabályszerű átadás-átvétele, szabályszerű leltár felvétele, annak alapján a leltárhiány szabályszerű kimutatása, a munkaviszony fennállása legalább a leltáridőszak felében). Ezen kritériumok bármelyikének hiányában a leltárhiányért való felelősség nem érvényesíthető.

A leltárfelelősségi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló közötti, a munkaszerződéstől elkülönülő írásbeli szerződés, amely a munkavállaló részéről a leltáridőszak (legtöbbször a naptári év) végére szólóan indoklás nélkül felmondható. A leltárfelelősségi megállapodásban szükséges rögzíteni a munkavállaló által kezelt leltárkészlet pontos körét. Megkötését megelőzően a munkavállalóval részletesen ismertetni kell az ún. forgalmazási veszteség (pl. természetes súlycsökkenés az élelmiszerek körében) elszámolható mértékét, a leltárkészlet átadás-átvételének rendjét, a leltárkészlet biztonságos őrzésének a munkáltató által biztosított feltételeit, a leltárfelelősségi eljárás rendjét. A munkavállaló ezen körülmények ismeretében dönthet a leltárfelelősségi megállapodás aláírásáról. A tájékoztatás tényét célszerű a leltárfelelősségi megállapodásba is belefoglalni. A leltározás szabályait általában munkáltatói belső szabályzat rögzíti. A leltározásnál a munkavállaló (képviselője) jelenlétét lehetővé kell tenni, a leltárelszámolásra vonatkozóan a munkavállaló észrevételeket tehet. Több munkavállaló által közösen kezelt raktárkészlet esetén ún. csoportos leltárfelelősségi megállapodást lehet kötni.

Az egyetlen munkavállaló által kezelt leltárkészlettel kapcsolatos, megállapított leltárhiány esetén a munkavállaló a teljes leltárhiányért felelősséggel tartozik. Ha a készletet olyan munkavállaló is kezeli, akit az előzőek szerint leltárfelelősség nem terhel (pl. csak a nyári szünidő alatt foglalkoztatták, a leltáridőszak felében nem dolgozott a munkahelyen), a leltárfelelősség mértéke a munkavállaló hathavi távolléti díja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén (ez a leggyakrabban előforduló eset), a kártérítés mértéke a csoport tagjainak együttes, hathavi távolléti díja (a csoporton belül a felelősség a leltárfelelősségi megállapodás szerint, külön rendelkezés hiányában pedig keresetarányosan oszlik meg.

A leltárfelelősség miatti szankciók súlyossága miatt a munkáltató a leltárfelvételt követő 60 napos jogvesztő határidőn belül érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben.

 

Szólj hozzá

praktikum jo tudni