2017. nov 01.

A részekre történő ajánlattétel jelentősége, szabályai - 1. rész

írta: Dr. Kothencz Éva
A részekre történő ajánlattétel jelentősége, szabályai - 1. rész

A kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) közbeszerzési eljáráson keresztül történő helyzetbe hozása évek óta mind az uniós, mind a hazai jogalkotó elsődleges célkitűzései között szerepel.

E cél támogatása érdekében hazai és uniós viszonylatban is több segédanyag, útmutató, a legjobb gyakorlatokat tartalmazó kézikönyv látott napvilágot, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a közbeszerzési törvény e körbe tartozó előírásait sem.

Jelen írás keretében a részajánlattétel szabályait tekintjük át, mint a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférése megkönnyítésének egyik legkézenfekvőbb eszközét.

reszekre_ajanlat.jpg

Mindenek előtt: részajánlattételi lehetőség alatt azt értjük, amikor adott eljárás keretében az ajánlattevőknek lehetőségük van a közbeszerzés kisebb vagy nagyobb részére is pályázatot benyújtaniuk. A részajánlattétel szabályait a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza. A Kbt. 61. § (4) bekezdése rögzíti, hogy „az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt.” Ha ajánlatkérő e vizsgálat eredményeként úgy dönt, hogy nem biztosítja a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, az eljárást megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát.

Fontos rögzíteni: a Kbt. nem írja elő a részajánlat kötelező biztosítását. Az ajánlatkérőt ugyanakkor rászorítja, hogy mindenképpen elemezze a beszerzését ebből a szempontból, továbbá indokolási kötelezettséget ír elő a részajánlat kizárásának esetére.

A részajánlatról való ajánlatkérői gondolkodás során mindenek előtt azt szükséges tisztázni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a több részben történő megvalósítást. Nyilvánvalóan vannak olyan homogén beszerzési tárgyak, amelyek megbontása ésszerűen fel sem merül. Ugyanakkor, ha még fizikailag meg is bontható a beszerzés, akkor is további vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az egyéb feltételek, körülmények is kedveznek-e a részajánlat biztosításának. A Kbt. e körben ugyan nem határoz meg vizsgálandó szempontokat, ugyanakkor a Kbt.-hez fűzött részletes indokolás szolgál figyelembe vehető támpontokkal. Az Indokolás értelmében az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy „gazdasági, műszaki és minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző gazdasági szereplőkkel, több szerződést kötni.”

A normaszövegben megjelenő tételes felsorolás hiányában a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó bármely – ugyanakkor releváns – körülmény figyelembe vehető a döntés meghozatala során. Ilyen lehet például a kompatibilitás, garanciális feltételek, egységes megjelenés, stb. Ki kell emelnünk ugyanakkor, hogy a részekre történő ajánlattétel feltételeinek fennállása, illetőleg azok hiánya minden esetben a konkrét eljárás feltételrendszere, a közbeszerzés speciális jellege, körülményei alapján egyedileg ítélhető meg.

Azzal együtt, hogy a hatályos Kbt. nem tartalmaz kötelezést a részajánlat biztosítására – a közbeszerzési szabályozás hazai történetében ilyen helyzet is volt – indokolt körültekintően eljárni a részajánlat kizárása során, amellyel kapsolatos döntését a kiírónak indokolnia is kell.

A már említett és a Kbt.-ben kifejezetten is megjelenő kkv-érdekekre tekintettel azt javasoljuk, amennyiben a beszerzés jellege nem zárja ki, egyben a beszerzés egyéb jellemzőire tekintettel sem ésszerűtlen a részajánlat biztosítása, az ajánlatkérők éljenek ezzel a lehetőséggel, amellyel sokat tehetnek a verseny fokozása érdekében.

Következő közbeszerzési témájú bejegyzésünkben esettanulmány mentén elemezzük a részajánlat gyakorlatát, összefüggéseit más Kbt.-beli szabályokkal.

 

Szólj hozzá

praktikum jo tudni