2017. dec 07.

Végrehajtási szabályok az új adóeljárási törvényben

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
Végrehajtási szabályok az új adóeljárási törvényben

A kormány benyújtotta az adóhatósági végrehajtásról szóló törvényjavaslatát, mely az új szabályozásnak megfelelően jelentősen módosítja a végrehajtás szabályait.

A rendelkezések értelmében a NAV jogköre a végrehajtások terén kibővül, az adók módjára behajtandó köztartozásokon kívül az adóhivatal veszi át a közigazgatási végrehajtási tevékenységet is.

  vegrehajtas.jpg

Korábban a vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta. 2018. január 1-től azonban az adózás rendje igen jelentős változáson megy keresztül, a megváltozott jogszabály már nem fogja tartalmazni a végrehajtási szabályokat, az ezekre vonatkozó rendelkezések külön jogszabályban kapnak majd helyet.

A törvényjavaslatban foglaltak alapján az adóhatóságokra vonatkozó végrehajtási szabályok illeszkednek a bírósági végrehajtás normáira, sőt a javaslat értelmében az adóhatósági végrehajtási rendelkezések kimondottan a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályaira épülnek. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a végrehajtások terén e törvény elsődleges, azaz a fent említett Vht. rendelkezéseit csak annyiban kell használni, amennyiben e törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket. Vagyis a Vht. mintegy háttérjogszabályként szolgál majd a jövőben.

Az alábbiakban néhány részletet kiemelünk a szabályozásból, a teljesség igénye nélkül:

  • A készülő törvény kimondja, hogy a végrehajtás az adós mulasztásának az eredménye, így maga az eljárás az adóhivatal részéről többletfeladat. Ennek megfelelően rögzíti, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adós kötelezett. Ennek részleteiről majd miniszteri rendelet szól majd, a költségminimum 5.000,- Ft.

  • Részben a NAV végrehajtási kapacitására figyelemmel a törvény rögzíti, hogy amennyiben az adósnak 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozása van, úgy a nemzeti adó- és vámhivatal fizetési felhívással és átvezetéssel hajtja be a tartozást, egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosít. Az összeg meghatározásánál a törvényalkotó figyelemmel volt arra is, hogy az 5.000,- Ft költségátalány arányban álljon a fennálló tartozással.

  • Új szabályozás vonatkozik majd a jövőben a végrehajtás szünetelésére. A tartozás esedékességét követő 8 napon belül megindított fizetési kedvezményezési kérelem esetében szünetel a végrehajtás.

  • A végrehajtási cselekményt meg kell szüntetni az adós halála esetén, ez igen fontos változás a korábbi szabályokhoz képest.

  • Új elemként kerül be a törvénybe az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetősége is, a törvény indokolása értelmében gyakran előfordul, hogy az eljárást nem az adós, hanem valamely hozzátartozó akadályozza, így e bírság kiszabásának lehetősége hatékony eszközként szolgálhat.

Erről a törvény 22. §-a ekként rendelkezik:

14. Mulasztási bírság kiszabása a végrehajtási eljárásban

22. § (1) Az eljárás minden résztvevője, természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.

(2) Azzal szemben, aki a jogsértést ismételten követi el, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén 500 ezer forintig, jogi személy esetén 1 millió forintig terjedhet.

 

Szólj hozzá

jo tudni