2017. dec 29.

Magasabb ellátási alap választása

írta: Széles Imre
Magasabb ellátási alap választása

Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény egyik (2. § (3) bekezdésben rögzített) alapelve, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

magasabb_penz_alap.jpg

Noha ez a szabály sok áttétellel érvényesül, de tény, hogy a magasabb egyéni járulékfizetés összességében magasabb ellátási alapot eredményez, amely mind az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (CSED, GYED, táppénz), mind pedig a majdani nyugellátás összegében megnyilvánul.

Ugyanakkor – figyelmen kívül hagyva a minimális járulék fizetésére vonatkozó előírásokat, illetve néhány fix összegben meghatározott járulékalapot – a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó tényleges jövedelemhez kötődik.

Tehát, ha biztosított magasabb ellátási alap érdekében magasabb összeg után szeretné megfizetnie a járulékokat, erre csak akkor van módja, ha a foglalkoztatótól ténylegesen magasabb jövedelemben részesül, vagy vállalkozóként magasabb jövedelmet számol el.

Ez alól a szabály három biztosítotti kör

  • a mezőgazdasági őstermelő,
  • a főállású kisadózó és
  • az EVA hatálya alá tartozó biztosított, többes jogviszonyban nem álló (főfoglalkozású) egyéni vállalkozó

esetében rugalmasabb.

A mezőgazdasági őstermelő számára a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése teszi lehetővé, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében bármelyik negyedéves bevallásában nyilatkozattal vállalhassa, hogy a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az általános szabályok szerint megállapított járulékalapnál magasabb összeg után fizethessék meg.

Erre akár a 8 millió forint alatti vagy 8 millió forint feletti előző évi bevétellel rendelkező – a sőt még a kezdő – őstermelőnek is módja van.

A magasabb járulékalap vállalása a 8 millió forintot meg nem haladó előző évi bevétellel rendelkező őstermelő számára jelent az általános szabályok szerinti kötelezettségéhez képest legmagasabb többletterhet, hiszen ennek következtében a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie a megjelölt, minimálbérnél magasabb összeg után.

A biztosított többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó számára – aki főszabály szerint a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka után fizeti meg a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve  a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot – a Tbj.  29/A. § (3) bekezdése biztosítja a nyilatkozat lehetőségét arra vonatkozóan, hogy a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 150 százalékánál magasabb összegben fizethesse meg a járulékokat.

Így tehát, ha egy evás egyéni vállalkozó azt szeretné, hogy a nyugdíja alapjául szolgáló havi jövedelme a minimálbér összegénél magasabb legyen, akkor a minimálbér 150 százalékánál magasabb ellátási alapot kell választania, ami természetesen azt is jelenti, hogy minden járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót is e magasabb összeg után kell megfizetnie.

Az erre vonatkozó nyilatkozatát – amely teljes adóévre szól – immár a tárgyév első járulékbevallásában teheti meg.

Abban az esetben, ha az eva adózó egyéni vállalkozó többes jogviszonyban állt és a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, és ezt követő követően akar magasabb járulékalapot választani, ezt évközben is megteheti.

Nincs ugyanakkor lehetősége magasabb összegű ellátásai alap vállalására a heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett vállalkozó EVÁS egyéni vállalkozónak.

Az EVÁS társas vállalkozás biztosított, többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó tagja pedig csak akkor szerezhetne a minimum járulékfizetéssel megalapozottnál magasabb ellátási alapot, ha tényleges személyi jövedelemadó köteles tagi jövedelme a minimálbért meghaladná.

A főállású kisadózó évközben bármikor dönthet úgy (és a döntését vissza is vonhatja), hogy a havi 50 ezer forint (90 ezer forintos ellátási alapot jelentő) KATA helyett, a havi 75 ezer forintos (150 ezer forintos ellátási alappal járó) összeget választja.   

A nem főállású kisadózónak viszont nincs módja arra, hogy a 25 ezer forint helyett bármilyen ennél magasabb összegű (biztosítással és ellátással járó) KATA megfizetése mellett döntsön

Szólj hozzá

praktikum jo tudni