2018. jan 24.

Egy kis munkavédelem - I/2.

írta: Puszti Tibor
Egy kis munkavédelem - I/2.

Korábban egy kerületvezető erdész kért tájékoztatást arról, hogy

„…milyen képesítéshez kötött a motoros kaszával (pl. STIHL FS 550) történő munkavégzés? A 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet 1. sz. melléklet „Jegyzék azokról a mezőgazdasági és erdészeti gépekről, amelyek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges” nem tartalmazza ezeket a gépeket, csupán a motorfűrészt említi meg.”

erdesz.jpg

A tájékoztatás kérője nem határozta meg, hogy a motoros kaszát milyen munkák során, illetve milyen vágószerszámmal kívánják üzemeltetni. Ezeket a gépeket kezdetben damilzsinórral felszerelve elsősorban közterületi parkok, műveletlen szabadterek, árokpartok, út- és járdaszélek stb. ápolására, kaszálására tervezték.  Ma már a legtöbb gépet többcélú használatra, nagyobb teljesítményű motorral gyártják – mint pl. a STIHL FS 550 típusú motoros kaszát is – és a munka jellegétől függően körfűrészlappal, háromélű késsel, körkéssel, vagy egyéb speciális szerszámmal való felszerelésével alkalmasak erdőápolási-, erdőnevelési, csemetekerti munkákra, azaz lágy- és fásszárú aljnövényzet (kórók, liánok, bozótos) írtására, bokrok gyérítésére, irtására.

A motoros kasza használatának szakképesítési feltétele a szerszámmal való felszereltségétől, illetve használati céljától függ. A Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 16/2001. (III.3.) FVM rendelet (MBSZ) 2. §-a értelmében a fűnyírás és a lágy- vagy fásszárú aljnövényzet gyérítés, irtás nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek, így annak hatálya e tevékenységekre nem terjed ki. Ugyanakkor az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet (EBSZ) mellékletének 1.1. pontja alapján a csemete és dugványtermelés erdőápolás, -nevelés erdészeti jellegű tevékenységnek minősül és végzésükre – annak helyszínétől függetlenül – az EBSZ-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

Az EBSZ 2.4.1. pontja alapján az erdőápolási-, nevelési, csemetekerti munkákhoz használt motoros kaszát a tisztító motorfűrészek közé kell sorolni:

„Olyan fiatalosok tisztításában, amelyekben a nagy sűrűség kizárja a sújtó kézi szerszámok (pl. sújtókés) biztonságos használatát, tisztító ollót vagy rövid nyelű kézifűrészt kell alkalmazni. Ahol a sűrűség lehetővé teszi, sújtókéssel, baltával és fejszével is lehet dolgozni. Az álló helyzetben végzett munkához alkalmas és a munkás vállára szerelt tartó hevederre függeszthető tisztító motorfűrészek korlátozás nélkül valamennyi tisztító- és ágnyesési munkában használhatók.”

A tisztító motorfűrészek kezelésére vonatkozó személyi feltételeket az EBSZ mellékletének 2.4.2. pontja az alábbiak szerint határozza meg:

„Tisztító motorfűrész kezelésére 1990. december 31-ig erdészeti szakmunkásképesítéssel vagy motorfűrészkezelői jogosítvánnyal, 1991. január 1-jétől csak tisztító motorfűrész kezelői jogosítvánnyal rendelkezők jogosultak.”

Az előírtak ellenére a fenti időpont óta a tisztító motorfűrészkezelő, mint megszerezhető gépkezelői képesítés még részképesítésként sem lett meghatározva és jelenleg sem nevesíti az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) és így a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet (FM rendelet) sem.

A leírtak miatt a tájékoztatást kérő által megjelölt, nem zsinórral felszerelt fűkasza és más hasonló célú gép kezelésére jelenleg az EBSZ mellékletének 2.4.2. pontja szerint meghatározott személyi feltétel teljesítésére a 21 623 02 OKJ számú motorfűrészkezelő tanfolyam elvégzésével lehet jogosultságot szerezni, melyet a Kormányrendelet 1. melléklete 2. sz. táblázatának 127. sora motorfűrészkezelő megnevezéssel a részszakképesítések között, míg az FM rendelet 1. melléklete táblázatának 79. pontja, a 27. pontban, az 34 623 01 OKJ számon megjelölt erdészeti szakmunkás részszakképesítéseként határozza meg.

Zavaró lehet, hogy a kérdező által meghivatkozott FVM rendelet a motorfűrészkezelő OKJ számát pontatlanul adja meg. Még nem történt meg az FVM rendelet Kormányrendelethez igazodó technikai módosítása.

Mivel a motorfűrészkezelő képzés részszakképesítésnek minősül, ezért azok a munkavállalók, akik erdészeti szakmunkás szakképesítéssel vagy az FVM rendelet 1. sz, mellékletének b) táblázatában felsorolt további erdészeti szakképesítéssel (okleveles erdőmérnök, erdőmérnök, erdésztechnikus, erdészeti gépésztechnikus, erdészeti gépész, fakitermelő) rendelkeznek, jogosultak minden tisztitó motorfűrész kategóriába sorolt gép kezelésére. Ehhez a felsorolt szakképesítést igazoló oklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezőknek – ha vizsgájuk letétele során nem kaptak motorfűrészkezelő jogosítványt – kérelmezniük kell a Herman Ottó Intézetnél az FVM rendeletben részletezett módon a jogosítvány díjmentes kiállítását.

Felhívom Tisztelt Olvasók figyelmét arra, hogy a motorfűrésszel vagy a tisztító motorfűrésszel végzett tevékenységek megkezdése előtt az munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdésében és az 56. §-ában foglaltak figyelembe vételével ki kell egészíteni a már meglévő munkáltatói kockázatértékelést a gépek üzemeltetéséből származó veszélyek még addig nem értékelt kockázataival és az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét meghatározó dokumentumot a munkavégzéshez használatra rendelt egyéni védőeszközök kiválasztásával.

A motorfűrészkezelő szakképesítés, illetve a gépkezelői jogosítvány megléte mellett a motorfűrésszel vagy tisztító motorfűrésszel végzett tevékenység további személyi feltétele az Mvt. 55. §-ában előírt és az 57. § (3) bekezdésének f.) pontjában előírt követelménynek megfelelő, a munkavégzés során használt géptípusok rendeltetésszerű kezelésére és karbantartására vonatkozó szabályok ismertetését is magában foglaló előzetes munkavédelmi oktatás megtartása és dokumentálása. A munkavédelmi oktatáson a gépek kezelését és a 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet 4. § (6) bekezdésének megfelelően a szükséges egyéni védőeszközök használatát felügyelet mellett mindaddig gyakoroltatni kell, amíg azt a munkavállalók készségszinten el nem sajátították.

Az előzőekben leírtakból megállapítható, hogy a damilzsinórral felszerelt fűkaszával végzett tevékenység nem tartozik az MBSZ és az EBSZ hatálya alá sem. A gépek kezelését csak a fent leírt és hatákony oktatást követően engedélyezzék, illetve rendeljék el.

Végül, de nem utolsó sorban személyi feltételként meg kell említeni, hogy mindazon munkavállalók esetében, akik korábban fűkaszával tevékenységet még nem végeztek, egészségi alkalmasságukról az Mvt. 49. §-a előírásának megfelelően legkésőbb a munka megkezdéséig előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálattal meg kell győződni.

 

Felhívom Tisztelt Olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek szakértői véleménynek, a leírtak csak a válaszadó személyes szakmai véleményét és a munkáltatók számára a helyesnek tartott munkavédelmi gyakorlatot tükrözik, így azok felek közötti vagy bíróság, illetve más hatóság előtti jogvitában nem használhatók fel. Minden konkrét ügyben való döntés ezért – a körülmények gondos mérlegelése után – a munkáltató kötelezettsége és felelőssége.

Szólj hozzá

praktikum olvasoi kerdes