2018. jan 31.

Bővülő vagyonszerzési illetékkedvezmény magánszemélyeknél 2018-tól

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Bővülő vagyonszerzési illetékkedvezmény magánszemélyeknél 2018-tól

Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény; Itv.) 2018. január 1-jétől hatályos módosítása szerint, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.

ingatlan_eladas.jpgA különbözet utáni illetékkiszabásra vonatkozó, az Itv. 21.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés azok számára jelen könnyebbséget, akik az eddigi egy év helyett három éven belül idegenítették el lakásnak minősülő ingatlanukat. Változatlan maradt az a szabály, hogy a lakástulajdon megszerzését követően a különbözet utáni adózásra csak egy éven belül van lehetőség, tehát a jövőre vonatkozóan továbbra sem változott az egyéves időkorlát. Több lakástulajdon megszerzése, illetve értékesítése esetén továbbra is csak a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő értékesítés vehető figyelembe (nem lehet válogatni a legkedvezőbb illetékkiszabást eredményező értékesítések között).

Az előzőekkel analóg módon az eddigi egy év helyett a vásárlást megelőző három éven belül eladott lakástulajdon esetén is illetékmentes a szerzés, ha a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Továbbra is illetékmentes a lakástulajdon megszerzése, amennyiben a magánszemély a szerzés időpontjában már meglévő ingatlannál a szerzést követő egy éven belül, a szerzett ingatlannál magasabb áron értékesíti a (tehát a jövőbeli értékesítésre vonatkozó egyéves korlát továbbra is fennáll!).

Amennyiben tehát 2015-2017. években magánszemélyként ingatlant értékesítettünk, az illetékkedvezmény a B400-as adatlap erre vonatkozó rovatainak kitöltésével kérelmezhető. Nyilatkoznunk kell, hogy megfelelünk az illetékmentesség, illetve az (értékkülönbözet utáni illetékfizetést lehetővé tevő) illetékkedvezmény feltételeinek. Célszerű, ha egyszerű másolatban már az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásakor csatoljuk az eladott lakásingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést.

Ha a már meglévő lakásingatlanunkat csak az új lakásingatlan megszerzését követően értékesítjük, az adásvételi szerződés megkötése során, de legkésőbb az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kezdeményezésekor nyilatkoznunk kell ugyancsak a B/400-as adatlapon, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesítjük, megfelelünk az illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény feltételeinek, és kérjük az adóhatóságtól az ennek megfelelő illetékmegállapítást. Ezekben az esetekben az adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást azonban - döntés közlése nélkül - felfüggeszti. Ha igazoljuk, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonunkat eladtuk, az adóhatóság a felfüggesztett eljárást - külön döntés meghozatala nélkül - folytatja és megállapítja az illetékmentesség feltételeinek fennállását, vagy az illetékkedvezmény alkalmazásával csak az értékkülönbözet után állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét nem igazolja, az adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá - ezzel egyidejűleg - az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.

Sajnos, az ÁNYK-val kitölthető B400 adatlap sablon még nem teljes körűen tartalmazza a 2018. január 1-jétől hatályos módosításokat. Ez az átmeneti hiányosság az illetékkedvezmény vagy –mentesség igénybevételét remélhetőleg nem akadályozza.

Szólj hozzá

praktikum jo tudni olvasoi kerdes fontos es aktualis