2018. feb 12.

Egy kis munkavédelem… I./3. 1. rész

írta: Puszti Tibor
Egy kis munkavédelem… I./3. 1. rész

F. Gábor Győr-Moson-Sopron megyei lakos telefonon hívott fel. Elmondása szerint egy a megyében működő vállalkozás targoncavezetőt keresett.

Jelentkezése alapján a cég interjúra hívta, melyen eredetiben is bemutatta a 2012-ben szerzett targoncavezető OKJ szakképesítő bizonyítványát és az ahhoz kapott, egy 3324 számú gépcsoportba sorolt vezetőüléses targoncán tett eredményes gyakorlati vizsgáról szóló igazolást. Bemutatta még a manapság ritkábbnak számító, a targoncavezetők képzéséről szóló 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: IpM-BkM-MÉM rendelet) alapján indult tanfolyam elvégzésével szerzett „kék” targoncavezetői jogosítványát is. Elmondta, hogy a „kék” targoncavezető jogosítványára „ráfogták”, hogy egy „új jogszabály” alapján ez már nem érvényes, a szakképesítő bizonyítvány megszerzésekor tett gyakorlati vizsgája pedig a gyakorlati vizsgaigazolás szerint csak a megjelölt típusú vezetőüléses targonca vezetésére jogosítaná fel, más vezetőüléses targoncára nem, és mivel targonca üzemeltetésére érvényes gépkezelői jogosítványa egyáltalán nincs, a cégnek pedig olyan munkatársra van szüksége, aki mindhárom gépcsoportra rendelkezik gépkezelői jogosítvánnyal, ezért nem tudják alkalmazni.

Azért hívott, hogy kikérje a véleményem, és hogy a segítségemmel megcáfolhassa a cég vezetőinek szerinte hibás, elutasító szakmai érvelését, illetve lehetőleg erősítsem meg abban, hogy az OKJ szakképesítő bizonyítványa és a „kék” jogosítványa is „jó” és ezekkel gyakorlatilag bármilyen gépcsoportba tartozó targoncát kezelhet, ahogy azt az OKJ tanfolyamon meghirdették.

Persze F. Gábor nyilván tudja, hogy ez a hajó már elúszott…

 targonca_vezeto_munkavedelem.jpg

Arra kértem, hogy esetét részletesen kifejtve, és ahhoz bizonyítványát és „kék” jogosítványát másolatban csatolva, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 81. § (3) bekezdésére hivatkozva kérjen írásbeli tájékoztatást, tanácsot a területileg illetékes Győri Járási Hivatal munkavédelmi hatóságától. A felügyelők birtokában kell lenni annak a képességnek, hogy az emelőgépek kezeléséhez szükséges személyi feltételek megfelelőségéről/érvényességéről akár azonnali döntést hozzanak.

Egyetértek a telefonálóval abban, hogy az állást meghirdető vállalkozás eljárása vagy nem volt korrekt, vagy egyszerűen ők sem igazodnak ki a gépkezelés feltételeit az elmúlt 40 évben előíró jogszabályok káoszában. Részükről célszerűbb lépés lett volna, ha a jelentkezők bizonyítványait, jogosítványait összegyűjtve az illetékes munkavédelmi hatóságnál személyesen kértek volna tájékoztatást azok érvényességéről.  A vállalkozás vezetői a gépkezelői jogosultságainak kétségbe vonásával a telefonálót bizonytalanságba taszították, és ez más álláshirdetésre való jelentkezését és tárgyalási taktikáját is hátrányosan befolyásolhatja. Érthető az elbizonytalanodása, mert jelenleg talán nálunk a legbonyolultabb az építőipari gépek kezelésének személyi és szakmai követelményrendszere. Az elmúlt közel 40 év alatt ugyanannak a műszaki besorolású, kategóriájú gépnek a kezelésére párhuzamosan többször és többféle jogosítvány megszerzésére volt lehetőség. A bizonytalanságot fokozza, hogy nemrég a kibocsátott jogosítványok egységesítésére, illetve egységesítésének felgyorsítására hivatkozva olyan, jogszerűségében erősen vitatható, jelenleg is hatályos jogszabálymódosítást „alkottak”, amely egy korábban kibocsátott jogosítványfajta érvényességét határidő kitűzésével szüntette meg. Ezzel több évtizedes gépkezelői gyakorlattal rendelkező munkavállalók tízezrei vesztették el a jogosítványukba bejegyzett egyes gépcsoportok kezelésére szerzett jogosultságukat és veszíthették el akár az állásukat. (Lásd a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII.31.) KHEM rend. (a továbbiakban: KHEM rendelet) 8. § (4) bekezdését.) Normál esetben hivatalból és költségmentesen történő jogosítványcserével az egységesítés orvosolható lett volna. A KHEM rendelet szerint az OKJ szakképesítéssel nem-, de az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM rendelet (a továbbiakban: ÉVM-KPM rendelet) alapján megszerzett „mustársárga” építőgépkezelői jogosítvánnyal rendelkezők csak OKJ szakképesítő és a KHEM rendelet szerinti szaktanfolyam elvégzésével szerezhetnek újból gépkezelői jogosultságot, de az OKJ szakképesítéssel rendelkezőknek is a KHEM rendelet szerinti szaktanfolyamra be kell iratkozniuk és gyakorlati vizsgát kell tenniük ahhoz, hogy az eddig kezelt gépkategóriákra ismét érvényes jogosítványuk legyen. Tehát a csak „mustársárga” jogosítvánnyal rendelkezőknek ugyanazon tanfolyami kötelezettségeknek kell megfelelniük, mint akik szakképesítéssel nem rendelkeznek és még sosem kezeltek semmilyen építőipari gépet. Úgy is értelmezhetjük, hogy a jogszabálymódosítás egy már jogszerűen megszerzett és gyakorolt gépkezelői jogosultság érvényben tartását újbóli tanfolyam(ok) elvégezéséhez, OKJ szakképesítő vizsgához, illetve gyakorlati vizsgához köti.  Cui bono est? Cui prodest? És vajon ki fizeti a révészt?

A fent leírt jogosítvány-egységesítési koncepció nem érte, nem érhette el a célját, mert kizárólag az ÉVM-KPM rendelet szerint kiadott „mustársárga” jogosítványokat érinti. Nem érinti a telefonáló „kék” targoncavezetői jogosítványát és más tanfolyamokon kiadott, targoncavezetésre is lehetőséget biztosító igazolványokat (jogosítványokat) sem, mint, pl. az 1978.01.01-1994.12.25. között hatályos 1/1978 (I.28.) KGM-KPM-ÉVM egy. rendelet alapján kiadott „munkahelyi igazolvány”-t, az 1984.08.08-1989.05.01. között hatályos 10/1984. (VIII.8.) IpM rendelet alapján kiadott „emelőgép vezetői igazolvány”-t vagy az 1994.12.25-1999.11.02. között hatályos 33/1994. (XI.10.) IKM rendelet alapján kiadott „emelőgép vezetői igazolvány/jogosítvány”-t. Továbbá azért sem érhette el célját a jogosítvány-egységesítési koncepció, mert az építőipari gépek kezelésének személyi feltételeit jelenleg több hatóság is ellenőrzi, a hatóságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések pedig egymással nincsenek összhangban, ezért a jogalkalmazói gyakorlatunkban egymástól eltérő személyi feltételeket követelnek meg.

                                                                                     Folytatjuk…

 

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek szakértői véleménynek, a leírtak személyes szakmai véleményként ajánlható munkavédelmi gyakorlatot tükröznek, így az felek közötti vagy bíróság, illetve más hatóság előtti jogvitában nem használható fel. Minden konkrét ügyben való döntés ezért – a körülmények gondos mérlegelése után – az érintett felek kötelezettsége és felelőssége.

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes