2018. feb 26.

Egy kis munkavédelem… I./3. 3. rész

írta: Puszti Tibor
Egy kis munkavédelem… I./3. 3. rész

A 2. részben leírtakból következik, hogy a KHEM rendelet előírása értelmében a közlekedési ágazatban közterületi munkaterületeken használt emelő- és rakodógép kezeléséhez az előírt OKJ szakképesítő bizonyítvány bemutatása nem elegendő.

targonca_vezeto_munkavedelem.jpg

Az előzőekben felsorolt 7 gépcsoport bármelyikébe sorolt gép csak akkor üzemeltethető, ha a gép kezelésével megbízott munkavállaló ahhoz még a KHEM rendelet gépkezelői jogosítvánnyal is rendelkezik. Ha egy munkáltató szeretné, hogy a munkavállalójának pl. a 3324 vezetőüléses targonca alcsoportjaiba sorolt gépek mindegyikéhez legyen meg a gépkezelői jogosultsága, akkor a munkavállalónak az alcsoportoknak megfelelő targoncákkal, tehát összesen négyszer kell gyakorlati vizsgát tennie és ezért a munkáltatónak négyszer kell vizsgadíjat fizetnie.

A jogosítványt kizárólag a vizsgáztató közlekedési hatóság jogosult kibocsátani, illetve a már kibocsátott jogosítványba a megszerzett újabb jogosultságo(ka)t a gyakorlati vizsga letétele után bejegyezni. És ha ezeket a jogosultságokat a munkavállalónak kellene „beszereznie” – mint F. Gábor esetében –, mert az állást hirdető munkáltató csak a gépkezelés személyi feltételeinek eleve megfelelő munkavállalót hajlandó alkalmazni, akkor ez számára elérhetetlenné válna. 

Ha a munkáltató nem veszi fel a targoncavezető munkakörbe, akkor nem lesz olyan munkahelye, ahol megfelelő felügyelet mellett betanítanák. Az önálló betanulás pedig képtelenség, a gépek, a betanulás helyszínének bérlése és a betanító személy(ek) díjazása minden munkavállaló számára vállalhatatlan költséget jelent.

Azt tanácsolom F. Gábornak, hogy az előzőekben leírtak miatt mégse essen kétségbe, mert nem kell feltétlenül erre a költséges szaktanfolyamra beiratkoznia.

Az emelőgépek kezelésének személyi feltételét az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII.4.) GM rendelet (a továbbiakban: EBSZ) melléklete I. fejezetének 5.1. pontja az alábbiak szerint határozza meg:

„Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

  • 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás,
  • a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,
  • rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel.”

Az EBSZ hatálya a fejezeteiben meghatározott emelőgépekkel, mint munkaeszközökkel végzett tevékenységre és a teherfelvevő eszközökre terjed ki, függetlenül attól, hogy azt milyen ágazatban végzik.

Ennél fogva a közlekedési ágazatban történő munkavégzésnek is – pl. autódaru vagy targonca kezelésével végzett tehermozgatási, rakodási tevékenységnek – államilag elismert (OKJ számú) szakképesítés a feltétele. Itt és most kell különbséget tennünk a gépkezelés tárgyát képező önjáró munkaeszközzel végzett szakmai munka és a vezetésének személyi feltétele között.

A közterületen, közúton történő vezetése nem munkavédelmi, hanem közlekedésbiztonsági kérdés, melynek személyi feltételét (a jogosítványt) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) határozza meg, és meglétét a közlekedésrendészet (rendőrség) jogosult ellenőrizni. Felmerül a kérdés, hogy akkor szükség van-e a KHEM rendeletben előírt gépkezelői jogosítványra, ha az önjáró munkaeszköz (pl. autódaru, targonca) kezelésének szakmai feltétele az OKJ szakképesítés, és a vezetésének személyi feltétele pedig a KRESZ szerint előírt vezetői engedély (jogosítvány)?

Az NGM Munkavédelmi Főosztályának a honlapján, „Az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet hatályon kívül helyezése utáni állapot munkabiztonsági megítéléséről” szóló, a vonatkozó jogszabályi környezet módosításainak megfelelően frissített és 2017. májusban újra közzétett tájékoztatójának 27. oldalán arra a gyakran ismételt kérdésre, hogy „Kell-e a KHEM rendelet szerinti jogosítvány?”, az alábbiak olvashatók:

„Munkabiztonsági szempontból nincs annak jelentősége, hogy egy emelő- vagy rakodógéppel a közúti áruszállítást végző jármű megrakását, illetve annak előkészítését végzik, vagy bármilyen más ágazatban végeznek rakodást, minden esetben az államilag elismert szakképesítés szükséges feltétel az emelőgépek kezeléséhez. A munkavédelmi hatóság az államilag elismert szakképesítés meglétét/megfelelőségét vizsgálja, a KHEM rendelet szerinti jogosítvány ellenőrzése nem feladata.”

                                                                                                                                             Folytatjuk.

 

 

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek szakértői véleménynek, a leírtak személyes szakmai véleményként ajánlható munkavédelmi gyakorlatot tükröznek, így az felek közötti vagy bíróság, illetve más hatóság előtti jogvitában nem használható fel. Minden konkrét ügyben való döntés ezért – a körülmények gondos mérlegelése után – az érintett felek kötelezettsége és felelőssége.

Cikksorozat korábbi részei:

http://perfekt.blog.hu/2018/02/12/egy_kis_munkavedelem_i_3_1_resz

http://perfekt.blog.hu/2018/02/19/egy_kis_munkavedelem_i_3_2_resz

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes