2018. ápr 30.

Kérdezhetünk? De meddig?

írta: Kothencz Éva
Kérdezhetünk? De meddig?

Avagy a kiegészítő tájékoztatás-kérés szabályai a közbeszerzési eljárásokban

kerdojel-virag.jpgJóllehet a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői a sikeres ajánlattétel érdekében – egyben a közbeszerzési törvényben (lásd a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; Kbt.) foglalt kötelezettségüknek eleget téve – jellemzően terjedelmes dokumentációban részletezik az ajánlattétel és a közbeszerzési pályázat benyújtásának feltételeit, a pályázók gyakran élnek az ún. kiegészítő tájékoztatás-kérés lehetőségével. Mindenek előtt tekintsük át a Kbt. idevágó rendelkezésit!

Bármely gazdasági szereplő a megfelelő ajánlattétel/részvételi jelentkezés elkészítése érdekében kiegészítő tájékoztatást kérhet írásban a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban a kiírótól vagy az általa meghatározott szervezettől (Kbt. 56. §).

A gazdasági szereplőket leginkább foglalkoztató kérdés ezzel összefüggésben, hogy meddig tehetik fel kérdéseiket. Valójában a Kbt. nem határoz meg a pályázók számára direkt határidőt, ugyanakkor az ajánlatkérő számára előírt határidők mégis keretek közé szorítják a kérdezősködést. A Kbt. 56. § (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: „A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal,hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.” A Kbt. tehát az ajánlatkérő számára tűz határidőt a kérdések megválaszolására. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az ajánlatkérő a számára előírt határidőket betarthassa, az szükséges, hogy a kérdések a megjelölt, válaszadási határidőket megelőzően beérkezzenek ajánlatkérőkhöz. A késve érkezett kérdéseket az ajánlatkérő nem köteles megválaszolni még akkor sem, ha az az ajánlattétel szempontjából lényeges témára kérdez rá. Erre utal a Kbt. 56. § (3) bekezdése, mely szerint „Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.” Az ajánlatkérők erre a körülményre jellemzően külön felhívják a gazdasági szereplők figyelmét. (Megjegyzendő: nem ritkán az ajánlatkérői érdek azt kívánja, hogy a késve érkezett kérdéseket is megválaszolja, amennyiben az az ajánlattétel szempontjából érdemi, lényeges információt érint, amelyet a kiíró a pályázati anyagban elmulasztott megadni.)

Praktikus tanács a pályázóknak: kiegészítő tájékoztatás iráni kérdéseiket célszerű mielőbb feltenniük és megküldeniük az ajánlatkérő részére, hogy azokra biztosan választ kapjanak és a válaszokat  figyelembe tudják venni az ajánlatuk összeállításakor. A kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszok ugyanis a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, a pályázat elkészítésénél tekintettel kell lenni rájuk. Az egyenlő esélyű ajánlattétel biztosítása érdekében a kérdéseket – a kérdező beazonosítására nem alkalmas módon – az ajánlatkérőnek valamennyi gazdasági szereplő számára elérhetővé kell tennie, aki érdeklődését az adott kiírás iránt jelezte.

Szólj hozzá

praktikum jo tudni olvasoi kerdes