2018. sze 12.

Jövedelem letiltással kapcsolatos szabályok az Avt. tükrében

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
Jövedelem letiltással kapcsolatos szabályok az Avt. tükrében

Több cikkünkben foglalkoztunk már a munkabérből történő letiltással, ebben a cikkünkben újra ezt a témát járjuk körbe, de fókuszálva arra, hogy a munkáltatónak milyen kötelezettsége van ezzel kapcsolatban, ill. külön hangsúlyt fektetünk a felelősségi kérdésekre is a hatályos adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvény (Avt.) rendelkezései alapján.

jovedelem_letiltas_tukreben.jpg

A jövedelem letiltás szabályai érdemben nem változtak, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény megfelelő rendelkezései hosszú idők óta változatlanok. Ami miatt mégis érdemes ezt a témát újra elővenni, az a 2018-tól hatályba lépő végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, amely ez év januárjától alapjaiban határozza meg az Adó-és Vámhivatal által foganatosított végrehajtási cselekmények mikéntjét.  

Természetesen a munkabérre történő végrehajtás elindításához már rendelkezésre kell állnia egy végrehajtható okiratnak, amely csak lejárt esedékességű tartozás esetén jöhet szóba, ill. a másik fontos feltétele, hogy a magánszemélynek, adósnak legyen olyan jövedelme, amely végrehajtás alá vonható. Ez pontosan látható a beérkezett 08-as bevallásokból.

Az Avt. törvény 41. §-a taglalja, hogy a jövedelemre, fizetési számlára történő végrehajtás esetén mi a teendője a munkáltatónak, de párhuzamosan a korábban említett bírósági végrehajtásról szóló törvény 75-77. §-ai is irányadóak e tekintetben, tehát a két jogszabályhelyet együttesen kell értelmezni.

Legfontosabb feladat, hogy a letiltás kézbesítését követően 15 nap áll rendelkezésre a munkáltatónak, hogy a végrehajtást a végrehajtó felé visszaigazolja, de ugyanilyen lényeges kötelezettsége (és hangsúlyozom, hogy kötelezettsége, és nem lehetősége) a munkáltatónak, hogy az adóst, a munkavállalóját is értesítse. Ennek elmulasztása esetén a munkáltató az adóst egy esetleges jogorvoslat lehetőségétől szakítja el. Az adósnak ugyanis 6 hónap áll rendelkezésre, hogy jogorvoslattal éljen a letiltását illetően, és amennyiben erről nem szerez tudomást, ettől a jogorvoslati lehetőségtől eshet el a munkavállaló. Nem egyedi helyzet az, hogy az adósnak több sorban álló tartozása, végrehajtása is van, így a bérpapírján esetleg több hónapon keresztül nem jelenik meg a soron következő letiltás.

Másik fontos kötelezettsége a munkáltatónak, hogy amennyiben a munkavállaló adós munkaviszonya megszűnik, a tartozásról igazolást állítson ki, melyet a munkavállalónak az új munkahelyén kötelessége átadni. Munkáltató váltás esetén az eredeti letiltás automatikusan száll át a soron következő munkáltatóra, így nincs szükség újabb letiltás kiadására.

Amennyiben az új munkáltató a tartozásigazolást nem kéri el az alkalmazottjától, és így a letiltást sem folytatja, az elmaradt követelésekért készfizető kezesként felel, és az Avt. 102. §-ának megfelelően erre a NAV közigazgatási határozattal kötelezheti a munkáltatót.

Sajnos a munkaviszony érvényesen létrejön e nélkül is, azonban a letiltás folytatásának elmaradása esetén az új munkáltató súlyos felelősséget vállal, így mindenképp érdemes a munkavállalótól a korábbi munkahelyi papírjait, és leginkább a tartozásigazolást elkérni és minden tőle telhetőt megtenni.

 

Korábbi cikkek ebben a témában:

https://perfekt.blog.hu/2017/05/17/a_munkaberbol_torteno_letiltas_szabalyai_1_resz

https://perfekt.blog.hu/2017/07/05/a_munkaberbol_torteno_letiltas_szabalyai_2_resz

Szólj hozzá

praktikum jo tudni fontos es aktualis