2018. nov 07.

Az adó alapjának utólagos csökkentése az online adatszolgáltatás rendszerében

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
Az adó alapjának utólagos csökkentése az online adatszolgáltatás rendszerében

Az utóbbi időben rengeteg kérdés merül fel az adó alapjának utólagos csökkentését illetően, nem véletlen, hogy megugrottak ezek a kérdések, felvetések, hiszen ezen esetek helyes kezelése most már akár az online számlaadat szolgáltatás során is akadályokba ütközhet.

ado-alapjanak-utolagos-csokk.png

A kiinduló helyzet természetesen mindenkinél egyértelmű: termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történt, erről a számla a megfelelő adattartalommal kibocsátásra került, az áfa-val a felek rendben elszámoltak az adóhivatal felé. A gond akkor kezdődik, amikor utólag mégis módosul ez a szerződés, ugyanis a teljesítést követően merül fel olyan körülmény, amely az adó alapjának utólagos módosulását idézi elő.

Idézzük fel, hogyan is rendelkezik erről az áfa törvény: 77. §  (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is - miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.

Ez tehát azt jelenti, hogy a megállapított adó, az e bekezdésben foglaltak értelmében utólag csökkenhet, pl. hibás teljesítés, szerződés megszűnése, szerződés érvénytelensége, göngyöleg visszaváltása, utólagos engedmény esetén.

Meg kell jegyeznünk azt is továbbá, hogy a 77.§ (2) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amikor az adó alapja utólag csökken, míg a (3) bekezdés szerint az adó alapja utólag csökkenthető, ez az adóalany saját döntésétől függ!

Csökkenthető például, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt.

Ha az ügyletről már számla került kibocsátásra és a törvény a számla módosítását, helyesbítését, érvénytelenítését írja elő a csökkentés feltételeként, akkor azt az Áfa tv. 168. § (2) bekezdés (kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja) és 170.§ rendelkezéseinek figyelembe vételével kell megtenni.

A törvény értelmében mindez azt jelenti, hogy amennyiben a változás adóalap csökkenést eredményez, akkor a különbözetet a korrekciós számla vevő általi kézhezvétel adó-elszámolási időszakában kell figyelembe venni, az Áfa tv. 153/B. § szerint.

Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdése szerint: A 77. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla

a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik

b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben.

2018. július 1-jétől az „eredeti” számlák mellett a módosító és érvénytelenítő számlákról is adatot kell szolgáltatni, ha az eredeti számla áfa tartalma elérte az összeghatárt, a módosító számlákról továbbá akkor is, ha a módosítás eredményeként éri el a törvényben maghatározott áfa összeghatárt.

A 10. számú melléklet értelmében azokról a módosításokról is adatot kell szolgáltatni, amikor a másik belföldi adóalanyra áthárított adó a módosítás után éri el vagy haladja meg a 100 000 forintot.

Összegezve, ha a módosítással az érintett számlában, - tehát az eredeti számlában és annak korábbi módosító számláiban- az áthárított adó 100 000 forintra, vagy annál nagyobb összegre növekszik, akkor a módosító számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik.

Annak eldöntése, hogy az érintett módosító számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e, nem az vizsgálandó, hogy a módosító számla alapján mennyivel növekszik a másik belföldi adóalanyra áthárított adó összege, hanem az, hogy a módosítással mekkora összegre változik az áthárított adó.

 

Szólj hozzá

praktikum jo tudni fontos es aktualis