2019. jan 30.

Ki fizeti 2019-ben az ajándékutalvány adóterhét?

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Ki fizeti 2019-ben az ajándékutalvány adóterhét?

A kérdés meglehetősen általános megfogalmazása miatt a válasz is sokrétű.

ki_fizeti_2019.jpg

Személyi jövedelemadó vonatkozások

Az Szja-törvény (1995. évi CXVII. törvény)[1] értelmezésében az utalvány, így a kereskedelmi utalvány és minden más hasonló jegy, bón, kupon, valamint egyéb tanúsítvány, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére, nem pénzben megszerzett bevételnek, és így fő szabályként adókötelesnek minősül. Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

A magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott utalványból (pl. karácsonyi ajándékutalvány családon belüli ajándékozásából) származó bevétel nem adóköteles, kivéve, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így nem adómentes pl. a magánszemély által, pl. orvosi hálapénz címén könyv- vagy más ajándékutalvány formájában megszerzett bevétel).

Az Szja-törvény szerint a jövedelem kiszámításánál számos további esetben nem kell figyelembe venni a következő utalványtípusokból származó bevételeket, így például

  • a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek utalvány formájában adott juttatás értékét (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat, amelyekről a későbbiekben részletesen szó esik);

  • a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított utalvány;

  • a magánszemélynek adott olyan utalvány értékét - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek

  • a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, illetve

  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;

  • a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, illetve

  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,
  • az étkezési utalvány formájában biztosított donorétkeztetés

  • a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázat útján, az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását, valamint az internethasználathoz szükséges számítógép beszerzésére jogosító utalvány legfeljebb évi 50 e Ft összegben.

  • az üzleti ajándékként, azaz a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében ajándékként adott, kizárólag erre szóló utalvány, amennyiben azt nem terheli a későbbiekben részletezettek szerinti adófizetési kötelezettség,

Adóköteles viszont pl. a kulturális és sportrendezvényekre adott belépőjegy formájában szerzett bevételtől eltérően az ezekre a rendezvényekre szóló utalvány formájában kapott juttatás.

 

A munkáltató béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, illetve béren kívüli juttatások körében is biztosíthat utalványt (pl. élelmiszerutalvány, könyv- vagy más ajándékutalvány). Az Szja tv. 69. (1) bekezdése szerint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

Ezen utalvány-juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, az utalvány ellenében ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető termékek, szolgáltatások szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

Ha a juttatás utalvány, a Szja-törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül béren kívüli vagy a b) pont szerinti „egyes meghatározott” juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja. tv. 70-71. § rendelkezéseinek.

Az értékpapír, értékpapírra vonatkozó joggal összefüggő vagy bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány nem tartozik bele ebbe a kedvezményezetti körbe, így a bármire korlátozás nélkül felhasználható, ellenérték nélkül juttatott utalvány a munkavállaló nem önálló jövedelmének minősül.

 

A NAV honlapján az Szja-törvény béren kívüli juttatásokra, illetve az „egyes meghatározott juttatások”-ra vonatkozó rendelkezései, különösen az Szja. tv. 69-71. §-ainak áttekintésére 2018. december 17-én Tájékoztató jelent meg, amelynek teljes körű ismertetésére a jelen válasz keretében nincs mód.  A legfontosabb tudnivalók:

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást, ebben az esetben tehát utalvány formájában történő támogatás nem jöhet szóba.

Kivételesen pl. a szakszervezet juttathat üdülési támogatást a tagjának üdülőben nyújtott üdülési támogatásra szóló utalvány (évente a minimálbér értékéig).

2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől.

Az összes közteher 34,5 százalék [Szja tv. 69. § (2) bekezdés a) pont].

Az egyes meghatározott juttatások

2019-ben kizárólag az Szja tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek „egyes meghatározott juttatás”-nak, így azon utalványokból származhat kedvezményezett bevétel, amelyek az alábbi körbe sorolhatók:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint
  • a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg, a SZÉP-kártya alszámlájára adott juttatás ugyan szintén ebbe a körbe tartozik, azonban utalvány formájában nem lehet befizetéseket teljesíteni.

A fenti körbe sorolható és kedvezményesen adózik így pl. egy munkavállalói csapatépítő tréning keretében a munkavállalóknak biztosított, személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgy juttatásából származó bevétel.

Az egyes meghatározott juttatás után (a kifizető) által fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli [2018. évi LII. törvény]. Az összes közteher 40,71 százalék.

Megszűnt tehát az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

Amennyiben az ajándékutalvány juttatása a fentiek szerinti kedvezményezett körbe, elsősorban az egyes meghatározott juttatások körébe nem sorolható (pl. a juttatás összegszerűsége meghaladja az előírtat), az utalvány formájában történt juttatás értéke a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelmeként adózik.

 

Általános forgalmi adó vonatkozások

Az utalványok áfa-rendszerben történő kezelésére vonatkozóan a megváltozott Áfa-irányelvre tekintettel jelentős változások történtek Magyarországon is. A NAV tájékoztatóként közzé tette az utalványok áfa kezelésére vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályba lépő szabályokkal kapcsolatban a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/20170//2018, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-6032/2018. számú tájékoztatását, amely részletesen magyarázza a különböző típusú utalványokhoz kapcsolódó áfafizetési eseteket.

 

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.TV

Szólj hozzá

olvasoi kerdes