2019. feb 25.

A fogyatékossággal élők gépjárműadó-mentessége

írta: Dr. Rákosi Ferenc
A fogyatékossággal élők gépjárműadó-mentessége

Magánszemélyek gépjárművei esetében

fogyatekossaggal-elok-gepjarmu.png

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5.§ f) pontja szerint mentes az adó alól

  • a súlyos mozgáskorlátozott
  • vagy egyéb fogyatékossággal élő személy
  • valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó
  • egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó,
  • személygépkocsija,
  • ha azt nem személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használják.

Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet[1] 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

Súlyos mozgáskorlátozott

  • az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
  • az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben rehabilitációs szakértői szervként kijelölt hivatal által a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.

Egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki

  • fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
  • életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

Figyelem:

Az adómentesség feltételeit az adózónak kell igazolnia (megfelelő bírósági vagy hatósági határozattal).

A rendszeres szállítást végző, egy háztartásban élő, közeli hozzátartozó fogalma szűkebb a közlekedési kedvezményekről szóló 102/2011-es Korm. rendelet szerinti szállítást végző személy fogalmánál (ott pl. a mozgáskorlátozott ellátásában közreműködő önkéntes segítők is szerepelnek).

Csak személygépkocsinak minősülő gépjármű esetén vehető igénybe a kedvezmény.

Az Alkotmánybíróság 22/2010.II.10. AB határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette azt a korábbi szabályozást, amely szerint, ha a jogosult nem tulajdonosként, hanem üzembentartóként volt bejegyezve a forgalmi engedélybe, a kedvezmény nem volt igénybe vehető.

Az előzőekben említett alkotmánybírósági határozat elutasítóan kitér azokra az indítványokra is, amelyek szerint vagyoni helyzettől, illetve fizikai adottságoktól függő diszkrimináció az a törvényi rendelkezés, amely csak a 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsikra biztosít kedvezményt.  

A mentesség legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig vehető igénybe.

Ha a mentességre jogosult személy adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után vehető igénybe.

Mentesség cégautó esetén:

A gépjárműadótörvény 17/D. § e) pontja alapján mentes az adó alól az a személygépkocsi (cégautó), melyet

  • a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott
  • alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság
  • kizárólag - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti - súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet,
  • ha a szervezet működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik.

 

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100102.KOR

Szólj hozzá

praktikum jo tudni olvasoi kerdes