2019. már 04.

A gépjárműadó-mentesség és az építményadó-mentesség

írta: Dr. Rákosi Ferenc
A gépjárműadó-mentesség és az építményadó-mentesség

Egy súlyosan mozgássérült vagy ilyen személyt rendszeresen szállító hozzátartozó kérdező arra keres választ, hogy megilleti-e építményadó-mentesség Pécs Városában a tulajdonát képező garázs után, ha ténylegesen nem Pécsett lakik, és így a súlyos mozgássérültséggel összefüggő gépjárműadó-mentességben más önkormányzat illetékességi területén részesül.

adomentesseg-fogyatekos.png

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének többször módosított 29/2015. (XI.3.) önkormányzati rendeletének 8.§ (1) bekezdése szerint „Mentes az adó alól az adóévben az az egy gépjármű tárolására használt garázs, gépjárműtároló, amelynek súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonosa/haszonélvezője a tárgyévben Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén gépjárműadó mentességben részesült.”

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 9.§ (1) bekezdése alapján az elsőfokú adóhatóság magánszemély tulajdonos (üzembentartó) esetén a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcím szerinti települési önkormányzat.

A két rendelkezés összevetéséből az következne, hogy az említett építményadó-mentességet csak azok a személyek vehetik igénybe, akik pécsi lakcímmel rendelkeznek. Amennyiben tehát például egy Pécsett élő közeli hozzátartozóját rendszeresen szállító, budapesti lakcímmel rendelkező személygépkocsi-tulajdonos tulajdonában van-pécsi garázs, utána építményadó-mentesség nem lenne igénybe vehető.

 A hivatkozott önkormányzati rendelet – álláspontunk szerint – több tekintetben is törvénysértő. Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.§ d) pontja alapján a törvényben megállapított adómentességek, -kedvezmények körét bővítheti, de ez a jogköre nem korlátlan, és figyelemmel kell lennie a diszkrimináció tilalmára. A rendelet azzal, hogy a garázsok esetében az építményadó alóli mentességet a vagyontárgyhoz (garázshoz) egyáltalán nem kapcsolható, adminisztratív feltételhez (a gépjárműadó alól Pécsett történő mentesüléshez köti), túllépi a törvényi felhatalmazás szerinti korlátokat, ráadásul teljesen indokolatlanul diszkriminálja a nem pécsi lakcímmel rendelkező gépjárműadó alóli mentességet másutt szerzett pécsi garázstulajdonosokat. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az említett önkormányzati rendelet más tekintetben is törvénysértő, mivel a lakások esetében is a tényleges ott lakáson túl, lakcímbejelentéshez köti a kedvezmények igénybevételét, amit a Kúria Önkormányzati Tanácsa számos határozatában kifogásolt, és erre hivatkozva számos önkormányzati rendeletet megsemmisített.

Az Alaptörvény szerint az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek más jogszabállyal. Sajnos, a törvénysértő önkormányzati rendelettel érintett („sújtott”) személy jelenleg nem fordulhat közvetlenül a Kúriához (azaz nem nyújtható be az alkotmányossági panaszhoz hasonló „törvényességi panasz”). A törvénysértő önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatát a területileg illetékes kormányhivatal kezdeményezheti a Kúria Önkormányzati Tanácsánál. Az ügyben tehát a kormányhivatalnál lehet törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményezni. A Kúria eljárását az Alapvető Jogok Biztosa is kezdeményezheti. A másik lehetőség az, hogy az építményadó-mentesség elutasítása esetén az érintett személy a közigazgatási bírósághoz fordul, és a keresetben utal a törvénysértő önkormányzati rendeletre. Ebben az esetben a bíróság is jogosult az Önkormányzati Tanácshoz fordulni. Ha az érintett nem fordul bírósághoz, vagy a kormányhivatal nem fordul a Kúriához, akkor az is előfordulhat, hogy a törvénysértés „büntetlen marad”.

A rendelet elfogadását követő 180 napon belül – szűk körben, alkotmányossági köntösbe csomagolt érveléssel – az Alkotmánybírósághoz is lehetett volna fordulni panasszal, most azonban már ez a lehetőség sem adott.

Az eljárások bonyolultsága miatt célszerű külső jogi segítséget, jogi képviselőt igénybe venni.

Szólj hozzá

praktikum jo tudni olvasoi kerdes