2019. már 27.

Új szabályok a munkaügyi ellenőrzésnél

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Új szabályok a munkaügyi ellenőrzésnél

A foglalkoztatási „salátatörvény” (2018. évi XCIV. törvény) a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vonatkozásában is fontos módosításokat tartalmaz.

munkaugy-salata-tv.png

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.[1]) 2019. január 1-jei hatállyal történt egyik módosuló rendelkezése az egyes foglalkoztatási jogviszonyok eddig is lehetséges átminősítésével körében szigorúbb szabályokat tartalmaz.

A Met. új 1.§ (5) bekezdése szerint a munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A jogviszony minősítése során figyelembe kell venni, hogy

a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására,

b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre,

A foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy a foglalkoztatás  a Ptk. szerinti vállalkozási, megbízási szerződésnek, bt. vagy kkt. esetén személyes tagi közreműködésnek, kft. esetén mellékszolgáltatásnak, szövetkezeti tag személyes közreműködésének, vagy önálló kereskedelmi ügynöki szerződés keretében végzett munkának, önkéntes közérdekű munkának minősül. Amennyiben a foglalkoztató nem tudja igazolni, hogy a foglalkoztatás ezen jogviszonyok keretében valósul meg, a jogviszonyt munkaviszonynak kell tekinteni.

A munkaügyi ellenőrzés szempontjából munkaviszonynak tekinthető jogviszonyok felsorolását a Met. GDPR-salátatörvény keretében történő újabb módosítása[2] tartalmazza, amelynek elfogadása a közeli jövőben várható. Ezek szerint munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói –és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített –ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya –ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazotti jogviszony.

A munkaügyi ellenőrzés során a foglalkoztatónak kell továbbá azt is bizonyítania, hogy a foglalkoztatás ellenérték nélkül történt, ha valamelyik fél erre hivatkozik.

A Met. 1.§ (6) bek. szintén módosult: ha az ellenőrzött munkahelyen munkát végző munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az 1.§ (5) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig a következő sorrendben - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az,

a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

c) aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy

d) akinek a területén a munkavégzés folyik.

A módosítás kapcsán érdemes áttekinteni, hogy a munkaügyi ellenőrzések keretében mit ellenőrizhet jellemzően a munkaügyi hatóság:

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségét, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételeket (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket,

b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítését,

c) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartását,

f) a munka- és pihenőidőre az Mt. XI. fejezetében, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések betartását,

g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartását,

h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartását,

i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok betartását,

j) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok betartását,

k) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok érvényesülését,

A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által - külön törvény szerint - továbbított, adatokat is felhasználhatja, így az építési helyszín címe, helyrajzi száma, a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed

a) a munkaviszonyra, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,

b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra;

c) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,

d) az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,

e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),

f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,

A Met. új 5. § (3) bekezdése szerint az életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a be nem jelentett foglalkoztatással kapcsolatos jogsértés esetén a munkaügyi hatóság a végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a végrehajtás elrendelése előtt utóellenőrzés keretében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti.

Ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja, és egyidejűleg a döntés végrehajtását elrendeli.

A munkaügyi hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a végrehajtás elrendelése előtt benyújtott kérelme alapján fizetési kedvezményt biztosíthat. A végrehajtást a munkaügyi hatóság a fizetési kedvezményben foglaltak elmulasztása esetén rendeli el."

 

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600075.TV

[2]

Szólj hozzá

praktikum jo tudni fontos es aktualis