2019. ápr 08.

Cégünk nyertesként került kihirdetésre egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban

írta: Dr. Kothencz Éva
Cégünk nyertesként került kihirdetésre egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban

Van-e következménye, ha a kiíró mégsem kíván szerződni cégünkkel?
Mit tehetünk?

kozbesz-nem-kivan-szerzodni.png

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 131. §-a tartalmazza a szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat. Ezen előírások a felekre szerződéskötési kötelezettséget telepítenek, nem véletlenül. A közbeszerzési eljárás, mint sajátos versenyeztetési eljárás, a szerződés teljesítésére képes nyertes ajánlattevő kiválasztására irányul. Tekintettel arra, hogy az egész versenyeztetési folyamat az ajánlatkérő számára legmegfelelőbb ajánlattevő kiválasztására irányul, és annak végső célja a szerződés megkötése, az az alóli mentesülés kivételes esetként szerepel a törvényben.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése ennek megfelelően rögzíti, hogy „eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkelkell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően.”  Ehhez kapcsolódóan a 131. § (6) bekezdése pedig kimondja, hogy a szerződést az ajánlati kötöttség ideje alatt kell megkötni. Mindkét idézett szabály egyértelmű állásfoglalás a szerződéskötési kötelezettség kérdésében, csak míg az elsőként hivatkozott előírás arra ad választ, hogy kivel és hogyan kell megkötni a szerződést, a (6) bekezdés a „mikor” kérdésben ad eligazítást.

A címben szereplő felvetés szempontjából különbséget kell tenni aszerint, hogy a szerződéskötés megtagadására milyen okból kerül sor. Rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. alapján csak kivételesen, a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek esetén van lehetőség jogszerűen a szerződés megkötésétől szabadulni mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalon. A vonatkozó szabályozás értelmében az ajánlatkérő kizárólag abban az esetben mentesül a nyertes ajánlattevővel szemben a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A szerződéskötési kötelezettség alóli mentesüléshez tehát több körülmény egyidejű fennállása szükséges, melyet az érintett félnek – jelen esetben az ajánlatkérőnek – igazolni tudni kell. Amennyiben jogszerűen fennállnak a szerződéskötéstől való visszalépés feltételei, annak – a szerződéskötés meghiúsulásán túl – további következményei nincsenek. Ellenben, ha a Kbt. 131. § (9) bekezdésében írt feltételek nem teljesülnek, a szerződéskötési kötelezettség megsértése következményekkel jár. Adott esetben a nyertes ajánlattevő által kérelmezett jogorvoslati eljárás keretében, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét, bírság kiszabására is sor kerülhet. Túl ezen, a szerződéskötési kötelezettség megsértése polgári jogi következményekkel – a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok szerint – is járhat.

Szólj hozzá

praktikum jo tudni olvasoi kerdes