2019. jún 03.

A számviteli politika módosítása

írta: Dr. Sztanó Imre
A számviteli politika módosítása

A naptári év szerinti üzleti évről készített számviteli beszámolók elkészítésének a végére értünk. Most már fókuszálhatunk a tárgyévi könyvelési feladatokra is. Ne felejtsük átnézni a vállalkozás számviteli politikáját. Majdnem biztos, hogy aktualizálni kell azt! Ennek két oka is lehet.

Egyrészt a számviteli törvény módosítása esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül át kell vezetni a számviteli politikán. Másrészt lehetnek olyan korrekciók is, amelyeket maga a vállalkozás döntött el. Ilyen lehet például az értékcsökkenés elszámolásának módosítása, az értékelési szabályok változtatása, stb. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.

accounting-blur-button-1028726.jpg

A számviteli politika lényegében döntések összessége, melynek keretében dönteni kell olyan kérdésekben, ahol a számviteli törvény választási lehetőséget biztosít, illetve olyan kérdésekben is, ahol a törvény nem ad konkrét előírást, így a vállalkozónak kell azt meghatároznia. A döntések megalapozottságát úgy lehet/kell biztosítani, hogy a különböző változatok és lehetőségek beszámolóra és annak részeire gyakorolt várható hatását számszerűsítjük.  A számviteli politika keretében hozott döntések, szabályozások az adott vállalkozóra kötelező érvényűek, azoktól eltérni csak a számviteli politika módosítása, megváltoztatása, a módosított, illetve megváltozott szabályzatok elfogadása után, az azokban foglaltaknak megfelelő módon lehet.

Miért fontos hangsúlyozni a számviteli politika módosítását, a számvitel szabályzatok megsértéséért való felelősséget? Egyrészt a számviteli törvény is előírja, de hivatkozni kell a 2012. évi C. törvény (Btk) 403. §-ára, mely szerint: Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel

  • a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
  • az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Emellett szükséges hivatkozni a 2017. évi CL. az adózás rendjéről (Art) szóló törvény 227/A§-ára is. A számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése miatt az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható. Így például, ha a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el. De az is szabálytalanság, ha a szabályzatok nem aktualizáltak, mert ilyen esetben a közzétett beszámoló a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.

Art 220.§ (1) bekezdése szerint az előzőek alapján megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság.

 

Szólj hozzá

praktikum szosszenet jo tudni