2019. aug 05.

Mikortól tekinthető nyugdíjasnak a munkavállaló?

írta: Széles Imre
Mikortól tekinthető nyugdíjasnak a munkavállaló?

panda-303949_1280.pngMind az egyéni és társas vállalkozók, mind pedig a munkaadók számára gondot okoz, hogy mikortól tekinthetik saját magukat, illetve folyamatosan továbbfoglalkoztatott dolgozójukat biztosítási és járulékfizetési szempontból saját jogú nyugdíjasnak?

A dilemmát az okozza, hogy társadalombiztosítási szempontból miként kezeljék a nyugdíjigényben megjelölt nap és a nyugdíj megállapító határozat kiadása közötti időt, ami a jogszabály szerint (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény végrehajtását segítő 168/1997.(X.6.)Korm. rendelet 66. §-a) maximum 45 nap lehetne, de adott esetben (pl. nemzetközi vonatkozású ügyekben) valójában ennél hosszabb időszakot is jelenthet.

A gyakorlatban kétféle megoldással találkozhatunk.

Az egyik, hogy a vállalkozás, illetve a foglalkoztató a benyújtott nyugdíjigényben megjelölt naptól automatikusan nyugdíjasnak tekinti a vállalkozót, illetve a munkavállalót, és ennek megfelelően jelenti be a biztosítási jogviszonya megszűnését és „áll át” az új státusznak (kiegészítő tevékenység) megfelelő járulékfizetésre, illetve munkavállaló esetében a járulékmentes foglalkoztatásra.

Ez a megközelítés a korhatár betöltésére tekintettel igényelt nyugellátás vonatkozásában viszonylag csekély kockázattal jár, hiszen a jogosultság ezen esetekben szinte bizonyosra vehető.  (Ugyanakkor emlékeztetnünk kell arra, hogy a korhatár betöltése – a szolgálati járandóságban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülőket kivéve –  nem jelent automatikus nyugdíj megállapítást, azt mindenképpen igényelni kell. Ez különös tekintettel igaz a rokkantsági ellátásban részesülők esetében, akik közül sokan soha nem válnak nyugdíjassá, mert a rokkantsági ellátás összege kedvezőbb számukra, mint a nyugellátás lenne.)

A nők (40 év jogosultsági idő alapján kérhető) kedvezményes nyugellátása esetén viszont még körültekintőbben kell eljárni, mivel ebben az esetben gyakrabban születik elutasító határozat a jogosultsági feltételek valamelyikének a hiánya miatt.

Márpedig a nem nyugdíjas munkavállaló öregségi nyugdíjasként történő „kezelése” adott esetben nem csak adó- és járulékhiányt eredményez, hanem bejelentés nélküli foglalkoztatást is. Mint utaltunk rá, a munkaviszonyában nyugdíjasként továbbfoglalkoztatott személy biztosításának megszűnését be kell jelenteni. Ám, ha az érintett mégsem minősül nyugdíjasnak, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. szakaszának 10. pontja alapján be nem jelentett foglalkoztatottnak tekintendő, aminek nagyon komoly következményei lehetnek.

Ezt elkerülendő – ami egyben a felvetett kérdés másik gyakori megoldása – sok foglalkoztató a nyugdíj megállapító határozat (de legalábbis az előlegre vonatkozó határozat kézhezvételéig, amely esetében a jogosultságban már bizonyosak lehetünk) az érintett után a nem nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének. Ebben az esetben viszont elkerülhetetlen az önellenőrzés, illetve és a járulék különbözetet vissza kell igénylése.   

 

 

 

Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen
OKJ képzésünkre.

 

Szólj hozzá

praktikum jo tudni olvasoi kerdes