2019. aug 07.

Kánikulában a számvitelről…

írta: Dr. Sztanó Imre
Kánikulában a számvitelről…

husito_limonade.jpegNem gondolom, hogy a nyári kánikulában valaki a számviteli törvény 2020. évi változásaival foglalkozna. A 2019. évi LXXII. törvény számvitelt érintő változásai valóban csak néhány területet érintenek, vagyis alapvető változásokról nincs szó. Hogy miért hozzuk szóba mégis a nyár közepén e változásokat, annak az az oka, hogy az új szabályokat már 2019. január 1-jétől lehet alkalmazni. Érdemes ezért tehát áttekinteni a változásokat.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Ennek az az oka, hogy polgári jog szabályai korlátolt felelősségű társaság esetén alapesetben nem követelik meg a nem pénzbeli hozzájárulás könyvvizsgáló általi felülvizsgálatát, ebből következően az előírt nyitó mérlegre sem indokolt tehát a könyvvizsgálói ellenőrzés előírása.

A projektelszámolás kérdését már korábban taglaltuk. Most a hatálybalépéssel kapcsolatos szabályokat emelem ki:

  • az előírt szabályokat először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni,
  • a törvény szabályait a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet,
  • az új szabályokat a január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni,
  • ha a vállalkozó a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre alkalmazza, akkor a szerződés elszámolási egységére vonatkozó, egymáshoz kapcsolódó módosítások egyidejűleg alkalmazhatóak.

A céltartalék képzés szabálya is változik, ugyanis a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteségek fedezetére céltartalékot kell képezni, vagyis a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék. A céltartalék képzés lehetősége kiterjed a szerződés elszámolási egységére is. A módosítás alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként). /41.§ (1)/

Még egy fontos szabályra kell felhívni a figyelmet. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban az építésiszerelési, illetve technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezés hatályát veszti. /62.§ (3)/

Az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozik az a módosítás, hogy a saját termelésű készletek értékelésére vonatkozó előírásokban a „teljesítési fok” korábban alkalmazott fogalmát „készültségi fokra” cseréli. A szabály tehát helyesen: Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során a saját termelésű készlet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározhatók. (/98.§ b)pont/

Az elszámolás részletesebb szabályait a 2019. évi LXXIII. törvény tartalmazza. (Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról)

Magyar Közlöny 2019. évi 128. száma.

 

 

 

Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen
OKJ képzésünkre.

 

Szólj hozzá

praktikum jo tudni