2019. okt 07.

Belföldi tételes összesítő jelentés

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
Belföldi tételes összesítő jelentés

Az áfa törvény 10. számú melléklete rendelkezik az ún. belföldi összesítő jelentésről, amely az elmúlt években az összeghatárokat nézve jó néhányszor módosult.
jealous-weekends-grl0soyejmq-unsplash_1.jpg

Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

  1. a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
  2. b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint
  3. c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.”

Sajnos több esetben előfordul, hogy az adózók a fent hivatkozott rendelkezés b) pontját nem megfelelően értelmezik és alkalmazzák, ezt segítve igyekszünk néhány fontos tipikus példát adni.

A főszabály tehát az, hogy arról az adó megállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az adóalany az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként kell adatot szolgáltatnia. Ez akkor is igaz, ha az adólevonási jogot nem a számlán szereplő teljes összeg erejéig gyakorolja, ez akkor is igaz, ha akár 1 E Ft a számlához kapcsolódó áfa levonás.

Azonban, ha a számlán szereplő áfa értéke eléri vagy meghaladja a 100 E Ft-ot, NEM a levont áfa összegét, hanem a számlán szereplő teljes összeget kell az adatszolgáltatásban teljesíteni. Ilyen módon tehát az áfa bevallásban szereplő levont adó és a hozzá kapcsolódó jelentés között nincs számszaki kapcsolat.

Tehát nem a levont adót, hanem a számlán szereplő áthárított adót kell szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben minden olyan számla vonatkozásában, amely számlára akár részben is érvényesítettünk áfa levonási jogot

Nézzünk erre tipikus példákat:

 

  • Üzemanyag számla: amennyiben az üzemanyag számlában szerepel olyan tétel, amelyre nem gyakorlunk levonási jogot (áfa tv. 124. § alapján pl.: szgk. benzin), vagyis a teljes számla tekintetében csak részleges a levonási jogunk, az áfa bevallás 66-os sorában a levont áfa, míg a belföldi összesítő jelentésben a számlán szereplő teljes áfa feltüntetése szükséges.
  • Telefonszolgáltatás: a távbeszélő-szolgáltatás áfa tartalmának csak 70 százaléka a levonható rész. Ez szerepel az áfa analitikánkban, és ez szerepel az áfa bevallásunk xx65A jelű részének 66-os sorában. Az adatszolgáltatási kötelezettség viszont nem a levont adóra, hanem az áthárított általános forgalmi adó összegére vonatkozik.

 

Amennyiben ha az adózó a bevallási és az adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, vagy hiányos adattartalommal teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV szankcióval élhet, figyelembe véve az Art. 150-162. §-ban, a 220. §-ában és a 237-238. §-okban foglalt rendelkezéseket. Amennyiben a fentiek alapján az adózó hibásan küldte be a bevallását, úgy adózói javítást, azaz helyesbítést kell beküldeni. Helyesbítés benyújtásakor az „új” adatokkal valamennyi – helyesbítéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni, és mivel a helyesbítés adóalap, illetőleg adó változást nem eredményez, így a 1965A-04-es lapon pótlékalap, pótlékösszeg, és kötelezettség-változás nem keletkezik.

 

  Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

dontson-idoben---ujsagos-2019-_-homokora-beszarato-banner_900x119_2019-09-11.jpg

 

 

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis