2019. okt 16.

A számviteli kötelezettség szabályozása hazánkban III.

írta: Dr. Sztanó Imre
A számviteli kötelezettség szabályozása hazánkban III.

A számviteli törvény kihirdetése

A tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció, a gazdálkodás liberalizálása szükségessé tette a piaci versenyt akadályozó kötöttségek feloldását. Emiatt szükségessé vált a számvitel egész rendszerének korszerűsítése. E követelményt valósítja meg a számvitel törvényi színtű szabályozása, vagyis egy olyan számviteli rendszer kialakítása, amely a piacgazdaság körülményeinek és feltételeinek megfelelt.

Az „első” számviteli törvényt az Országgyűlés 1991. május 14-i ülésnapján fogadta el. Az 1991. évi XVIII. pexels-photo-46274.jpegtörvény preambulumában is kiemeli a számvitel alapvető követelményét: „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbéli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre.” Az 1992. január 1-jétől hatályos számviteli törvényre, illetve annak az időközben bekövetkezett változásaira épül annak újrakodifikált, továbbfejlesztett, kiegészített változata. Az Országgyűlés a 2000. évi őszi ülésszakán – 2000. szeptember 5-én – fogadta el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt. (újrakodifikált számviteli törvény) Az elmúlt időszakban a törvényt többször is módosították, de nem változott a törvényi szabályozás filozófiája, így a piaci szereplők részére a megbízható és valós összkép bemutatása a beszámolóban. A törvény elfogadását követően szinte minden évben módosításra került, de alapvetően a részletszabályok korrigálása, főként a gyakorlatban felmerült problémák kezelése érdekében. A számviteli törvény változását sok esetben a kapcsolódó jogszabályok módosítása okozta. Az újrakodikfikált törvényt 2000-2019. évek között 69 törvény módosította. Volt olyan év, hogy hat törvény is tartalmazott a számviteli törvény módosítására vonatkozó szabályokat. Ilyen volt a 2007. és 2008. év is! Megítélésem szerint túl sok részletszabály került a számviteli törvénybe és ezáltal terjedelme is szépen növekedett. Előfordult olyan is, hogy valamilyen szabály kikerült a törvényből, majd később ismét belekerült a törvénybe.

Az Országgyűlés 1997-ben elfogadta az LV. törvényt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről, mely szerint  a számviteli információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza meg.

A változások igényének megfelelően került elfogadásra a 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről. 

A számviteli szabályozásban fontos feladat jut az Országos Számviteli Bizottságnak. Csak érdekességként említjük, hogy már 1946-ban is működött Országos Számviteli Bizottság, igaz, csak 1952-ig. Az „új” Országos Számviteli Bizottságot az 1998. évi XVIII. törvény alapján hívták életre a számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásainak fejlesztésére, illetve a törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére. Az Országos Számviteli Bizottság a 2013. évi CC. törvény alapján újjászervezésre került és mai formájában 2013. november 30-ától működik.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve - a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól  és a kapcsolódó beszámolókról – sok tekintetben módosította a magyar számviteli szabályozást. A 2015. évi CI. törvény adaptálta a magyar számvitelbe a hivatkozott számviteli irányelvet. E szabályok 2016. január 1-jétől érvényesek.

A magyar törvényi szabályozás sokkal részletesebb, mint az irányelv, tehát részletesebb feltételeket, tagolást, értékelési szabályokat rögzít az abban megfogalmazottaknál. A törvény sok olyan rendelkezést tartalmaz, amelyet az Európai Unión belül a tagállamok általában nem törvényben, hanem rendeletben szabályoznak. A hazai részletesebb szabályozásra részben azért van szükség, hogy megvalósuljanak a számviteli irányelvben megfogalmazottak, részben pedig azért, mert a sajátos magyarországi jogi, bírói, adózási és ellenőrzési gyakorlat ma még nem fogadja el kötelező szabályként a standardokat (ugyanis csak a jogszabályi előírások végrehajtása kötelező).

 

Sorozatunk korábbi része:

https://perfekt.blog.hu/2019/10/02/a_szamviteli_kotelezettseg_szabalyozasa_hazankban_i_resz

https://perfekt.blog.hu/2019/10/09/a_szamviteli_kotelezettseg_szabalyozasa_hazankban_ii

 

  Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

Szólj hozzá