2019. okt 23.

A közbeszerzési eljáras nyertes ajánlattevőjeként szerződő felet érheti-e joghátrány nem megfelelő szerződésmódosìtás esetén?

írta: Dr. Kothencz Éva
A közbeszerzési eljáras nyertes ajánlattevőjeként szerződő felet érheti-e joghátrány nem megfelelő szerződésmódosìtás esetén?

„Közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjeként kötöttünk szerződést. Ajánlatkérő az általa megadott műszaki leírás hiányosságainak következményeként szerződésmódosítást kezdeményezett.

Kérdésünk a következő: ha jogorvoslati eljárásban bebizonyosodik a szerződésmódosítás jogszerűtlensége, a nyertes ajánlattevőként szerződő felet is érheti joghátrány?”
writing-1149962_1280.jpg

Kérdése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) jogorvoslatra vonatkozó szabályait érinti. A jogorvoslatra vonatkozó általános szabály szerint közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt jogorvoslatnak van helye [Kbt. 144. § (1) bek.]. A Kbt. 145. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik - a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével - a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése.

Tekintettel arra, hogy a kérdése nem tér ki a szerződésmódosítás körülményeire, abból, a kérdésben foglalt feltevésből indulunk ki, hogy a szerződés módosítására a Kbt.-be ütköző módon került sor.

Vizsgáljuk meg, hogy ilyen esetben milyen jogkövetkezményekkel számolhatnak a felek?

A Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket a Kbt. 165. §-a tartalmazza. Ez tartalmazza – többek között – hogy, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben [Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pont]. Azzal együtt, hogy a hivatkozott szabály alapján jellemzően az ajánlatkérő szervezettel szemben kerül a bírság jogkövetkezmény alkalmazásra, Kbt.-be ütköző szerződésmódosítás esetén a Döntőbizottság gyakorlata mást mutat. Kérdésével összefüggésben szíves figyelmébe ajánlom a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 452/13/2019. számú határozatát. A hivatkozott határozat 99. pontja kimondja „A Kbt. 141. §-ban foglalt szerződés módosításra vonatkozó rendelkezések törvényi címzettje a „felek”. Ennek megfelelően a szerződés módosítással kapcsolatban hivatkozott jogsértések vizsgálatát a Döntőbizottság mindkét módosításban tevőlegesen részt vevő féllel szemben folytatta le. Azon cselekmények tekintetében ugyanis ahol azok létrejöttéhez a felek együttes magatartása szükséges, fogalmilag ugyanis kizárt kizárólag csak az egyik fél jogsértése, hisz mint jelen jogorvoslati eljárásban releváns szerződésmódosítások nem jöttek volna létre kizárólag az ajánlatkérő, illetve kizárólag a kérelmezett magatartásával. A szerződés módosítására vonatkozóan a norma címzettje a szerződést megkötő felek, így az abban foglaltak megsértését is kizárólag közösen tudják megvalósítani. Ennek megfelelően a jogsértés a II. r. kérelmezettel szemben – mint nyertes ajánlattevőként szerződő féllel, s mint szerződésmódosításban részt vevő féllel – is megállapításra került.

Annak rögzítése mellett, hogy a Döntőbizottság mindenkor az adott, egyedi eset valamennyi körülményének mérlegelésével hozza meg határozatát, ahogyan az említett példa is mutatja, a Kbt.-be ütköző szerződésmódosítás esetén a vállalkozóval szemben is sor kerülhet bírság kiszabására.

  Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

 

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes fontos es aktualis