2019. nov 20.

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei 2019-ben

írta: Dr. Rákosi Ferenc
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei 2019-ben

A közhasznú jogállás megszerzése akkor lehetséges, ha a szervezet megfelel az egyesülési jogról, a civilszervezetek jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek.[1]

Az Ectv. szerint egy szervezet közhasznúvá minősítéséhez a következők szükségesek: 

- magyarországi nyilvántartásba vétel civil szervezetként (pl. egyesület, alapítvány) vagy nonprofit gazdasági társaságként (leggyakrabban nonprofit kft-ként)

- közhasznú tevékenység tényleges szerepeltetése a létesítő okiratban és annak tényleges végzése;

-  megfelelő erőforrások megléte;

-  megfelelő társadalmi támogatottság;

- a szervezet tagjain (munkavállalóin, önkéntesein) kívül is hozzáférhető szolgáltatások.

pexels-photo-533189.jpegA közhasznú jogállás megszerzéséről civil szervezetek esetében a nyilvántartást vezető törvényszékek, gazdasági társaságok esetében a cégbíróságok döntenek. A döntés a szervezet létesítő okiratának tartalma, továbbá a bejegyzés kérelmezését megelőző két lezárt üzleti évre vonatkozó, számviteli törvény szerinti, letétbe helyezett mérlegek és közhasznúsági mellékletek alapján történik.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységeket folytat, e közhasznú tevékenységeket konkrétan mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, továbbá azt, hogy e közfeladatok teljesítését konkrtéan mely jogszabályhelyek írják elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

A létesítő okiratnak is tartalmaznia kell, hogy a közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A mérleghez kapcsolódóan kötelezően elfogadandó és letétbe helyezendő közhasznúsági mellékletek két, egyenként három vagylagos feltételt sorolnak fel, amelyek közül legalább egy-egy feltételnek teljesülnie kell a sikeres bejegyzéshez. 

A megfelelő erőforrás körében az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egynek kell teljesülnie:

  1. a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

A megfelelő társadalmi támogatottság körében az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egynek kell teljesülnie:

  1. a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a normatív jellegű állami támogatások (Ectv. 54.§) nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
  2. b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek[2] megfelelően.

A beszámolók és a közhasznúsági mellékletek adatai alapján a bíróságok minden letétbe helyezés alkalmával megvizsgálják a megfelelő erőforrásra, illetve a megfelelő társadalmi támogatottságra vonatkozó feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság hivatalból megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

Az Ectv.-nek megfelelő közhasznú civil szervezet beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátságaira vonatkozóan az Ectv., valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, továbbá a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmaz előírásokat.

Az Ectv. 29. § (3) bekezdése szerint a civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Az Ectv. 30. § (1) bekezdése alapján a civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni a Cnytv.-ben[3] meghatározott módon. A 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) és (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e rendelet hatálya kiterjed a civil szervezetekre, továbbá a közhasznúsági melléklet tekintetében a közhasznú szervezetekre. A Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a civil szervezet és a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Ectv. 29. § (3) bekezdésében meghatározott; a közhasznú szervezet, valamint a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége pedig az Ectv. 46. § (1) bekezdésében meghatározott - a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészített - közhasznúsági mellékletét az e rendelet mellékletének megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon készíti el.

Fentiekből következik, hogy közhasznúsági tevékenységet folytathat nem közhasznú jogállású szervezet is, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezt tiltaná, ezért a közhasznú tevékenység a civil szervezet alapító okiratában is szerepelhet.

A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az érintett szervezetet Magyarországon már nyilvántartásba vették és közhasznú tevékenységet folytasson már azt megelőzően, hogy közhasznú nyilvántartásba vételére sor került volna [Ectv. 32. § (1) bek.]. Az érintett szervezet azt, hogy a fenti feltételeknek megfelel, csak azzal tudja igazolni, ha a tevékenységei között közhasznú tevékenység szerepel, ugyanakkor csak olyan tevékenységet folytathat, ami a létesítő okiratában feltüntetésre került.

A közhasznú jogállás feltételeinek való megfelelésről bármely szervezet, vagy a tevékenységét segítő számviteli szakember könnyen meggyőződhet a civil szervezetek névjegyzékében történő rákereséssel.[4]

Nonprofit gazdasági társaságok esetében a rájuk vonatkozó szabályokat a Ctv. 9/F. § (1) bekezdése tartalmazza. [5]

A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.

A nonprofit gazdasági társaság a civil szervezetekre meghatározottakkal azonos feltételek szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.

A nonprofit gazdasági társaság az Ectv. 32. § (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha

  1. a) közszolgáltatási szerződést kötött és
  2. b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

A civil szervezetek jelentős hányada még mindig nem tért át az új Polgári Törvénykönyv szerinti működésre, nem végezte el a létesítő okiratuk felülvizsgálatát.

A közhasznú jogállás megszerzéséhez a létesítő okiratok felülvizsgálata elengedhetetlen.

Ehhez, továbbá a közhasznú jogállás bejegyzésének kérelmezéséhez a bíróságok honlapján létesítőokirat-sablonok[6], nyilatkozat-, illetve kérelemminták[7] is rendelkezésre állnak. Jogi képviselő igénybevétele nem kötelező, azonban ajánlott!

 

 

[1] Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100175.TV

[2] L. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0500088.TV

[3] L. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi  CLXXXI. törvényt (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100181.TV)

[4] https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

[5] Lásd: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0600005.TV)

[6] https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljarasok-okiratsablonok

[7] https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok

 

  Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

 

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis