2019. dec 02.

Mi változik még a számviteli törvényben?

írta: Dr. Sztanó Imre
Mi változik még a számviteli törvényben?

pexels-photo-1558691.jpegÉv vége fele – legalábbis gondolatban – készülünk a zárlati feladatok ellátására, de egyben a következő üzleti év előkészítésére is. Most fókuszáljunk arra, hogy milyen változások várhatóak a számviteli elszámolásokban. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény számvitelt érintő változásairól már korábban írtunk. A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosítására vonatkozó javaslat ugyancsak tartalmaz néhány olyan változást, mely a számviteli törvényt is érint. Ezek a változások azért is érdemelnek figyelmet, mert a legtöbb szabályt már a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak rendeli visszafizetni, ugyanakkor azt nem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény eddig nem szabályozta ennek elszámolását. Az új szabály szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor azt a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosította az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt. A módosítás hatásaként a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Mindez azt jelenti, hogy a törvény módosítása szűkíti azon esetek körét, amikor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ugyanakkor a végleges vagyonmérleget (és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt) minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Az említett átalakulási törvény rendelkezik az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontjáról is. Az átalakulási törvény szerint az átalakuló jogi személy meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg, vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra. Az átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének a napja, a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön létre.

2019. évi LXVI. törvény módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt is. A törvény módosítása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. E lehetőség vonatkozik többek között a tőkeemelés időpontjának a meghatározására is. Kivétel ugyanakkor a cég a jegyzett tőke leszállítása, mely esetben a változás időpontját továbbra sem határozhatja meg a cég. Tőkeleszállítás esetében a változás időpontja továbbra is a jegyzett tőke változásának a cégbíróság általi bejegyzés napja.

A kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatár 100 ezer forintról 200 ezer forintra nő.

 

  Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

budapest_varosi_ajanlat_arstop_5.jpg

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis