Sok helyen és sokszor lehetett már olvasni, vagy hallani a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről, amely 2020. január elsejétől hatályos az Szja-ban, azonban a részletekre eddig kevésbé figyeltünk talán. Ebben a cikkben ezekre a részletszabályokra hívjuk fel azok figyelmét, akik a kedvezményt érvényesítenék.
A generális szabály tehát az, hogy azok az anyukák, akik négy vagy négynél több gyermeket nevelnek, az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmük után mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
Az Szja törvényünk 29/D. paragrafusa erről ekképp rendelkezik:
(1) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] - minden más kedvezményt megelőzően - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
Jogosultság:
Fontos hangsúlyozni, hogy bár a közfelfogásban bárki, aki 4 vagy annál több gyermeket szült, vagy örökbe fogadott, jogosult a kedvezményre, azonban a törvényben a jogosultság pontosan körülhatárolt. Ennek megfelelően, az a nő jogosult a kedvezmény érvényesítésére, aki vér szerinti, vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, azonban a jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma legalább 4 fő.
Ebben az értelemben tehát az az elhunyt gyermek például, akit az anya elvesztett, de egyébként rá tekintettel 12 éven keresztül jogosult lenne a családi pótlékra, szintén beleszámít.
Nem tekinthető kedvezményre jogosultnak például az a nő, aki a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé.
Az érvényesítés feltétele a kifizető, magánszemély felé tett ún. NÉTAK nyilatkozat (NÉgy vagy Több gyermeket nevelő Anyukák Kedvezménye)
Jövedelmek köre:
A fő szabály értelmében az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tartoznak bele, az alábbi jövedelmeket lehet figyelembe venni:
- a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],
- b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
- c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
- ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
- cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
- cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
- cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
Más jövedelmekre nem alkalmazható, tehát bérbeadás, vagy megbízási díjból származó jövedelmek nem vehetők figyelembe.
A kedvezmény első alkalommal a 2020. január 1-től megszerzett jövedelmek vonatkozásában áll fent, munkaviszonyból származó jövedelem esetén az alábbiak szerint:
- december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelem
- évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett jövedelem
- évet megelőző időszakra vonatkozó, azonban 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelem.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
