2020. már 25.

Miként hat a járvány a szerződésekre 1.

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Miként hat a járvány a szerződésekre 1.

A következőkben olvasói kérdésre áttekintjük a járványnak és a vele összefüggésben elrendelt veszélyhelyzetnek a megkötött, illetve a járvány (veszélyhelyzet) időszakában megkötött szerződésekre gyakorolt hatását.

audit-3929140_1280.jpg

A veszélyhelyzeti időszakra irányadó ún. rendkívüli jogrend közvetlenül érintheti a múltban kötött, illetve a jövőbeli szerződések tartalmát, a felek jogait és kötelezettségeit. A magánszemélyek és a vállalkozások hiteleire kormányrendeleti formában bevezetett törlesztési moratórium például közvetlen szerződésmódosítást jelent, amellyel szemben az esetleg hátrányt szenvedő felek legfeljebb a veszélyhelyzeti időszakban is működő Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. A helyiségbérlet felmondhatóságának rendeleti úton történt korlátozása szintén közvetlen, a rendkívüli helyzettel indokolt beavatkozást jelent tartós polgári jogviszonyokba. A veszélyhelyzeti időszakra előkészített, és a Kormány által szükség szerint bevezetett további intézkedések a veszélyhelyzet időszakára, illetve a megfelelő átmenet érdekében annak lezárulását követő időszakra a polgári jogi, munkajogi szerződések tartalmát követlenül is befolyásolhatják.

A járvánnyal összefüggő hatósági korlátozások, előírások, közlekedési nehézségek a hatályos szerződések teljesítésében jelentős késedelmet, hibákat okozhatnak, illetve előfordulhat, hogy adott szerződés teljesítése késedelmesen vagy hibásan sem lehetséges, a szerződés teljesítése objektív okokból, véglegesen lehetetlenné válik.

Mivel a járványhoz hasonló, tipikusan ún. vis maior esemény bekövetkezésének elvi lehetőségével a felek számolhattak, a lehetséges jogkövetkezményeket minden esetben a konkrét szerződés, és a szerződésre irányadó, a felek által kikötött vagy egyébként alkalmazandó jogi előírások vizsgálatával lehetséges teljes körűen felmérni.

Általános jelleggel, a magyar Ptk. hatálya alá tartozó jogügyletek esetén, ha a felek speciális vis maior rendelkezésekben nem állapodtak meg, alkalmazni kell azt a még a római jog időszakából származó előírást, hogy a szerződéseket a kötelem tartalmának megfelelően teljesíteni kell. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik.

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, fő szabályként köteles azt megtéríteni.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

 

A Ptk. törvényi indoklása, a nemzetközi áruforgalomra vonatkozó szabályok és a bírói gyakorlat alapján egyértelműen rögzíthető, hogy a világjárvány, az azzal járó hazai hatósági intézkedések és korlátozások a szerződésszegés szempontjából a felek ellenőrzési körén kívül eső körülményeknek minősülnek. A kötelezettnek azonban nem elegendő arra hivatkoznia, hogy a világjárványt ellenőrzési körén kívüli körülmény. Azt is bizonyítania kell, hogy ezen körülmény és a szerződésszegés között közvetlen ok-okozati viszony áll fenn a logikai-oksági szabályok szerint. Az okozati összefüggésen túl a kötelezettnek, ha el akarja kerülni a szerződésszegésért való kárfelelősséget, azt is igazolnia kell, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor objektíve nem voltak előreláthatóak. A kötelezettnek igazolnia kell tudnia továbbá azt is, hogy a szerződés teljesítésekor nem volt elvárható a teljesítést akadályozó körülmény (járvány, hatósági intézkedé) elkerülése vagy a kár elhárítása.

A Ptk. ismertetett rendelkezéseiből adódik, hogy a világjárvány és a vele járó hatósági intézkedések a szerződéses kötelezettségek alóli általános mentesítést nem tesznek lehetővé, különösen nem lehetséges a teljesítést a világjárványra mint köztudomású tényre hivatkozva jogszerűen megtagadni. A teljesítés érdekében a kötelezett köteles minden elvárhatót megtenni, így például a kialakult helyzetről, késedelem esetén a várható teljesítési időpontról a jogosultat értesíteni, elősegíteni a jogosult várható kárának minimalizálását.

A járvány-, illetve a veszélyhelyzeti időszakokban kötött új szerződések, szerződésmódosítások esetében a feleknek már eleve számolniuk kell a járvánnyal és a meghozott intézkedésekkel, a közlekedési akadályokkal, stb., így akkor járnak el helyesen, ha a szerződésekben a járványhelyzettel összefüggő, teljesítést befolyásoló körülményeket, lehetséges eseteket a szerződésben részletesen szabályozzák.

A járványidőszakkal járó élénk nemzetközi és hazai gazdasági változások, árfolyamváltozások kiszámíthatatlanságuk, sőt példa nélküliségük ellenére sem tekinthetők feltétlenül olyan körülménynek, kockázatnak, amelyekkel a feleknek eleve nem kellett számolniuk. A szerződő felek gazdasági ellehetetlenülése és a hozzá vezető külső, illetve belső (pl. munkaszervezési) okOK jellemzően nem minősülnek kimentési (vagy vis maior) oknak. Az állami intézkedések, embargó, behozatali, kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, embargó, bojkott azonban már lehetnek ilyenek, így az adott szerződés időszakára vonatkozó hazai és nemzetközi előírások és a járványhelyzet konkrét, alapos mérlegelése alapján lehetséges a szerződésszegés alóli esetleges mentesülés kérdésében állást foglalni.

A jelenleg igen keresett orvosi védőfelszerelések hazai és EU-s kiviteli tilalma például a felek ellenőrzési körén kívül esik, ilyen korlátozással nem kellett a szerződéskötéskor a feleknek számolniuk.

Amennyiben a jelzettek szerint a kötelezett a szerződésszegésért való felelősség alól magát kimenteni nem tudja, a szerződéseket esetleges negatív üzleti hatásuktól függetlenül teljesítenie kell, ha nem teljes szerződésszerűen, a szerződésszegés esetén pedig viselnie kell a lehetséges jogkövetkezményeket, mindenekelőtt a kártérítési kötelezettséget. Tartós jogviszonyok esetén a Ptk. erre vonatkozó szabályai szerint a jövőre vonatkozóan esetleg bíróság általi szerződésmódosítással orvosolható a kialakult helyzet.

 nagy_banner_vegleges.jpg

 

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes fontos es aktualis